Sárközi Andorné, Éva néni 2013.09.23-án, 91. születésnapjának reggelére csendben elaludt

 Egy tartalmas, küzdelmes

, fájdalmakban és örömökben, sikerekben gazdag életút végére pont került.

 

 

Én magam nagyon sokat köszönhetek neki, emberségének, jó tanácsainak, szeretetének.
A ballagásokon mindig úgy búcsúzott a tanítványaitól: “Isten veletek!” Most én is csak ennyit mondok:
ISTEN VELED ÉVA NÉNI! NYUGODJ BÉKÉBEN!

Arany betűkkel írjuk fel azoknak a pedagógusoknak a nevét képzeletbeli iskolatáblánkra, akik nem csak tanítványaik számára, de Miskolc városnak is meghatározó személyiségei, akikre büszkék vagyunk.

Ezen pedagógusok közé tartozik Sárközi Andorné Éva néni, a Kossuth Lajos Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgatója. Pedagógiai munkája fő céljának tekintette, hogy a gyermekekben az emberség erényét fejlessze. Tanítványaival szemben mindig következetes, szeretetteljes volt. Úgy érezte, a felmerülő problémák megoldásának legmegfelelőbb módja az emberség. Súlyos hibát vétett diákjainak is segített, mert egy életpályát nem lehet kettétörni, támogatni kell a hiba felismerésében és jóvátételében. Mindig szerette a hétfőket, a hét kezdetét, új feladatokkal, új célokkal, új kihívásokkal. Az irányítása alatt álló iskolára jellemző volt a családias légkör, a jó tanár – diák kapcsolat. Ajtaja kollégái és tanítványai előtt mindig nyitva állt. Éva néni nem rég töltötte be 90. életévét. Örömmel, meghatottan fogadta régi tanítványait, kollégáit, s a világ minden tájáról jövő köszöntő jókívánságokat. Tartalmas életpálya az Övé. Emberi nagysága, méltósága példaértékű.

Miskolcon született 1922-ben, iskoláit is itt végezte. Édesapja Dr. Fűrész Jenő, osztályvezető főorvosként dolgozott az Erzsébet Kórházban. A családban mindig nagy becsülete volt a munkának és az emberek iránt érzett humánumnak. A 7. gimnáziumi év elvégzése után édesapja tanácsára a nyári szünidőben állami menhelyben vállalt ingyenes munkát, megismerkedve a legárvább, legszegényebb, legnehezebb sorban élő emberek életével. A szülők mindkét gyermekük nevelésénél fontos szempontnak tartották az elesettek segítését, de a pontos, szorgalmas tanulást is. Édesanyja Mezei Mária, három idegen nyelven beszélt, s törekedett arra, hogy átadja tudását gyermekeinek. Éva néni édesanyját szeretetteljes, céltudatos, tiszteletet parancsoló, határozott egyéniségként jellemezte.

A középiskola befejezése után 1940-ben érettségizett, majd Budapesten az individuál pszichológusok Freud kurzusát végezte el, ezt követően 1943-ban fejezte be a Tanítóképzőt Miskolcon. Kezdeti elképzelését, hogy gyermekpszichológus lesz megváltoztatva úgy döntött, hogy a gyakorló pedagógus nehéz, de gyönyörű hivatását választja. A történelem vihara egész családja életét gyökeresen megváltoztatta. Szeretteinek többségét tragikus körülmények között veszítette el.1949-ben kapott pedagógus állást. 1952-ben az Óvónőképző igazgatójaként dolgozott, mely később gimnázium lett, azt követően szakközépiskola, mely Kossuth Lajos nevét viseli. Egyetemi tanulmányait Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományi Egyetemen végezte, és szerzett diplomát. (Eötvös Lóránd, tanárnő édesapjának – Dr. Fűrész Jenő – fizika professzora volt orvosi egyetemi tanulmányai során.) Éva néni igazgatói munkája során mintegy 4000 érettségi bizonyítványt írt alá, sose jegyzett be elmarasztalást senki ellenőrzőjébe, nem törte ketté senki életútját, mindig a humánum vezérelte, fontosnak tartotta, hogy a biztonság érzetét nyújtsa. Életének szeretett társa volt férje, Sárközi Andor pedagógus, újságíró – főszerkesztő, akinek elvesztése után egyedül nevelte gyermekeit. Nyaranta idegenvezetést és nyelvoktatást vállalt. Pedagógus pályája során számtalan elismerésben részesült – például 2008 – Vas oklevél – pedagógiai díj –, de a legnagyobbnak tanítványai szeretetét tartja, akik közül többen választották szintén ezt a hivatást. Egész életében legfontosabbnak a humánumot, az egyéniség megtartását, az emberi élet tiszteletét tartotta.

„Semmi sem teszi a gyermeket boldoggá, mint a haladás tudata,
a legyőzött nehézségek felett érzett öröm, és az a munka,
mely sosem lankad, és sosem rombol.”
(Brunszvik Teréz)

– Leskóné Rimóczi Adrien –  boon.hu