A megnyitón Halász János kultúráért
felelős államtitkár és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója is megjelent; soha ennyi szakmai vendég – összesen 120 fő – nem jött még el a CineFest-re, mint az idén. Már a fesztivál előtt egy héttel sem lehetett Miskolcon szállást foglalni, és a helyieket sem kellett győzködni, éljenek a lehetőséggel: 10 nap alatt megnézhetik a világ éves filmtermésének legjavát. Minden jel arra utalt: a jubileumra komoly léptékváltás történt.
„Tíz év alatt elértük, hogy második körré léptünk elő a térségben a nagy fesztiválokat követően: a jubileumi mezőny több filmje már szerepelt, esetleg díjat is kapott korábbi A-kategóriás seregszemléken. Vannak, akik már Karlovy Vary-val egy lapon tartják számon a CineFestet” – meséli büszkén Bíró Tibor fesztiváligazgató, aki korábban a hazai Art-Mozi Egyesület alelnökeként, és különböző nemzetközi filmszakmai szervezetek tagjaként építette ki a sikeres fesztiválszervezéshez szükséges kapcsolatrendszert.
„Két-három éve kezdődött folyamat érett be mostanra. Minden évben jól körülhatárolt költségvetéssel dolgoztunk, adósságot soha nem hagytunk magunk után. Fejlődni azonban csak lassan tudtunk, miközben az ismertségünk és a szakmai megbecsülésünk fokozatosan nőtt. A Magyar Mozgókép Közalapítvány idején a Jameson CineFest volt a legcsekélyebb mértékben támogatott filmes seregszemle, általuk nem tudtunk előrébb jutni. A jelenlegi filmszakmai szervezetek viszont szerencsére hamar felismerték a fesztiválban rejlő lehetőségeket, kultúrdiplomáciai potenciált. Ezzel együtt – a főszponzorral további 3 évre kötött megállapodást leszámítva – most sincs előre tervezhető büdzsénk. Az első fesztivált kevesebb, mint 30 millió forintból rendeztük meg, most 88 milliónál tartunk” – magyarázza a hátteret Bíró Tibor. (Összehasonlításképpen: a megboldogult Magyar Filmszemle költségvetése néhány éve is több mint 100 millió forint volt.)
Az Európai Unió média programja a filmes események közül egyébként egyedül a Jameson CineFest-et támogatja Magyarországon, és a város önkormányzata is egyre nagyobb szerepet vállal a megrendezésben; a korábbi évi 2 millió forintos támogatáshoz képest az idén már 13,5 millió forint pályázati önrészt biztosított. Egyhez azonban kezdettől ragaszkodik a stáb: a CineFest összes vetítése ingyenes, és az is marad.
Bár a szervezők nem számítottak az első tíz évben ekkora növekedésre, a fesztiválban valójában sokkal több, még kiaknázatlan kulturális tőke rejlik. Kis túlzással Miskolc nélkül ugyanis nincs hollywoodi álomgyár; a 20th Century-Foxot alapító William Fox a közeli Tolcsván, a Paramountot létrehozó Adolph Zukor Ricsén, az Oscar-díjas író-rendező, Scorsese, Coppola és Spielberg mestere, Emeric Pressburger pedig Miskolcon született. Róluk CineClassics néven minden évben külön blokkal emlékeznek meg.
Már az első fesztivál is nemzetközi volt, több mint kétszáz nevezett filmmel – a mostani mezőny színvonala azonban össze sem vethető a kezdetiekkel. A Jameson CineFest tíz év alatt egészen közel került egy „A” kategóriás filmfesztivál nívójához. „Önmagában ennek felvetése is elismerés, de a besorolás nem minden áron elérendő cél. Egy A-kategóriás fesztiválon kizárólag világpremiereket lehet bemutatni, és a bemutatókért a nagymúltú fesztiválok között is erős verseny folyik. Beruházások is kellenének: kapacitásbővítés, szálláshelyek, stb. Ezzel együtt azt gondolom, évről évre közelíteni fogunk a kritériumokhoz, és ha kultúrpolitikai akarat is társul hozzá, Miskolcon lehet még A-kategóriás filmfesztivál” – véli Bíró Tibor, egyelőre azonban elérhetőbb célok foglalkoztatják.
Ami biztos: a Sundance Channel filmjei közül jövőre is vetítenek majd Miskolcon versenyen kívül, bővítik a filmvásárt, Hollandia után újabb filmes szempontból kevésbé fókuszban lévő ország kap lehetőséget a bemutatkozásra, és talán külön blokkot kaphat az indiai nagykövetséggel együttműködésben a friss bollywoodi filmtermés is. mandiner.hu