Nehezen szabadulok hűséges egereimtől
. Leülők a gépem elé s már is cincogni kezdenek. Igazából már nagyon szívesen megválnék ezektől betolakodóktól, de nincs kedvük visszamenni a zimankóba. Végül nem tehettem mást, Kis János bogármérnöktől kértem gyakorlati és elméleti segítséget.(Elérhetősége a régi – 0630 vagy 0620 – 9269 228)
Kijött és megállapította – nálam jól élnek a cinci mókusok. Az uniós szabvány szerint bánok velük . Van mit enniük, nem fáznak nem is csoda, ha nem szaladnak világgá. Elmondtam, hogy mi mindennel kísérleteztem – vettem kelepcét, bemásztak, jóllaktak majd, ahogyan be úgy ki is kecmeregtek. A szemem láttára nevettek ki. A méregtől csak híznak, gömbölyödnek. Az egérfogókról leszedik a menüt – sajt mogyoró, cukorka, szalonnadarab – majd óvatosan elhúzzák a csíkot. Dörzsöltek, szerintem ezek kioktatták már egymást. Gondoltam, hogy cirkuszi egerek lehetnek, mert nagyon sportosak, úgy cikáznak, mint a villám, s tudják, merre fussanak. Végül a bogármérnök úr legyártotta nekik a ragasztós lapokat, amelyekbe már be kellett volna tapicskolniuk, de eszük ágába sincs. Kikerülik, mint vidéki sútyó a zebrát. Ha ezt még nem hallották, tessék megjegyezni, házi gyártmány.
Majd elbeszélgettünk a Kanadából hazavándorolt fészekrakókról, amelyek nem akármilyen ajándékkal leptek meg minket. Behozták Miskolcra a Kanadában őshonos szobapoloskákat – nem a lehallgatósakat – hanem az igazi vérszívókat. Azokat, amelyeket nagy nehezen úgy a hatvanas évek derekára sikerült kiirtanunk Magyarországon. Az Avason, a lakótelepen már valós poloskavész van, ha, egy lakásban felütötte a fejét felkészülhetnek, az egész házat ellepik ezek a kellemetlen paraziták. Nem olcsó az irtásuk, s a részleges semmit sem ér. Totális pusztításra van szükség, ha poloskátlanítani akarunk. A ciángáz és a DDT amellyel valamikor küzdöttünk ellenük már tiltott szerek. Az újak viszont nagyon drágák.
Hogy mennyire komoly a vész – erről bővebben is olvashatnak majd. Utánajárok.
szantograf.hu