Az ítélet minden, az Európai
Unióban működő vasúttársaságra vonatkozik, a MÁV-START azonban egyelőre nem tudja, mit is jelent ez pontosan a magyar utasok számára. A vasúttal utazók számára fontos, az összes tagállamra – így természetesen Magyarországra is – vonatkozó ítéletet hozott nemrég az Európai Unió Bírósága. A döntés lényege, hogy akkor is jár kártérítés a vonattal utazóknak, ha vis maior (azaz előre nem látható, elháríthatatlan esemény) okozza a késést.
A rendelet szerint az egy órás vagy azt meghaladó késés esetén az utas kérheti a vasúttársaságtól menetjegye árának részleges visszatérítését. E kártérítés 60-119 perc közötti késés esetén legalább a menetjegyár 25 százaléka, 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén annak 50 százaléka. A bíróság kimondta, hogy a vasúttársaságok nem foglalhatnak általános (szállítási) szerződési feltételeikbe olyan záradékot, amelynek alapján mentesülnek a késés esetén járó, menetjegy árára vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior miatt kerül sor.
Mi is pontosan a vis maior?
„Vis maiornak a vasúti társaság ellenőrzési körén kívül eső okból eredő, előre nem látható, elháríthatatlan események vagy körülmények minősülnek, melynek kivédése emberi erővel nem lehetséges” – tájékoztatott a MÁV-START Zrt. Ilyen például, ha rendkívüli hideg időjárás, nagy havazás, elhúzódó hőség, árvíz, vagy vihar miatt kidőlt fák akadályozzák a vasúti forgalmat. Gyakoriak továbbá az olyan sajnálatos események, mint a balesetek (gázolás vagy gépjármű tilosban történő áthajtása a síneken), de sokszor okoznak késést a különböző, vasút és ezáltal az utasok kárára okozott bűncselekmények, lopások (kábelek, vezetékek, stb.) is. A vasúttársaságnál a vis major miatti késések a vonatok pontosságát megközelítően 7 százalékkal rontották tavaly.
2012. első félévében (januártól-júniusig) a belföldi utazásokra vonatkozóan a kifizetett átalány-kártérítési összeg közel hárommillió forint volt, amely több mint 4300 darab igény között oszlik meg. Az idei évre ugyanez a szám szinte megegyezik, szintén közel hárommillió forint, azzal a különbséggel, hogy 350 darab átalány-kártérítéssel kevesebb, vagyis 3950 darab igény között oszlik meg a kifizetés. Jelenleg még nem tisztázottak az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet gyakorlati változásai, így nem lehet még tudni, hogy a vasúttársaság számára ez pontosan milyen változásokkal járhat.
A személyszállítási közszolgáltatást hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeli meg a vasúttársaságtól, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el. A kártérítések érvényesítésének részletes szabályait a Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza.
A MÁV-START által a késésekből adódó átalány kártérítésre vonatkozóan alkalmazott szabályokat ez az üzletszabályzat tartalmazza. Ez a szabályozás a jelenleg hatályos európai uniós utasjogi rendelet, valamint a hazai jogszabályok alapján készült. Mint írták, természetesen figyelemmel lesznek az Európai Bíróság döntésére, de egyúttal igazodniuk kell a hatályos jogszabályokhoz, így az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendelethez is, amely ugyancsak tartalmaz az átalány kártérítésre vonatkozóan szabályokat.
Nálunk már 30 perc után jár
A vasúttársaságnál kiemelték: az Európai Unió utasjogi rendelete 60 perc feletti késés esetén írja elő az átalány kártérítés fizetési kötelezettséget az Unió vasúttársaságainak, azonban a MÁV-START Zrt. már most is fizet 30 perc feletti késés esetén átalány kártérítést. Az Európai Unió Bírósága által hozott ítélettel kapcsolatban szakértői egyeztetéseket kezdeményez a vasúttársaság a fent említett hatósággal és a minisztérium munkatársaival, amelynek lezáródása jelenleg még nem határozható meg pontosan.
Kérni kell a kártérítést
Kártérítést a pénztárakban lehet kérni 14 napig. A pénztárakban ki kell tölteni az igénylőlapot, át kell adni az eredeti menetjegyet illetve pót- és vagy helyjegyet, vagy gyorsvonati pótjegyet és egy személyazonosságot igazoló okmányt. Ezt követően a pénztáros ellenőrzi az adatokat, és ha minden megfelelő, kifizeti az üzletszabályzatban is meghatározott általány-kártérítést. Amennyiben az utasoknak az átalány kártérítésen túl egyéb kártérítési igénye is van, vagy nincs a késett vonat igénybe vételét bizonyító igazolása vagy jegye, a teljes ügyet a MÁV-START Ügyfélszolgálata kezeli, ebben az esetben hozzájuk is kell eljuttatni a kérést, a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal (menetjegy, felár jegy) együtt.