Mivel a függés és
kiszolgáltatottság gondolata rémiszt (akár banktól, akár más profitérdekelt embercsoporttól), az önellátás, és így a fenntarthatóság a kulcsa a jövőmnek. Elérkezett annak az ideje is, hogy komolyabban foglalkozzam a saját ház-kérdéssel is. Az első alternatíva, amibe beleütköztem, az a passzívház volt, és húztam is a szám – egyszerűen ellenszenves, elképzelhetetlen, hogy ez legyen a megoldás! De nemsokára találtam sokkal jobbat – az igazi földházat, Sziromfallal kiegészítve.
Nem csodálatos, hogy csupán a környezeti hőt használva kiválthatjuk a kályhát vagy a radiátort? Ajánlom a cikket mindenkinek, aki házépítés előtt áll, és szeretne olcsón bioházat, vagy éppen az a gondja, hogy vajon tudja-e fizetni a jövőben is a gázszámláját (vagy a tüzelőt, és nem mások fatolvajlásából).
Valójában nem létezik feltaláló, se művész, csupán kegyelem, amely bepillantást enged a kozmikus tudatba.
Kint, házunk külső falfelületein sokkal több hő jelenik meg télen is — és enyészik el haszontalanul — , mint amennyire bent a házban a fűtéshez szükségünk volna. Ezt a Sziromfal képes megragadni számunkra, és gazdálkodni vele.
Mivel a téli napsütés ereje alig marad el a nyáriétól (a környezet más okok miatt hideg télen), eznagy hőmennyiséget jelent. És mert ez így van, nem a hőmegtartás hőszigeteléssel túlfokozására van szükség, mint ahogy azt a ‘passzívház’ teszi, hanem olyan falszerkezetre, amely képes ezt a hőt bejuttatni a házba, és ott — időben elnyújtva — szétsugározni. Ezt a mutatványt ez idő szerint csak ez az új falszerkezet tudja, amelyet Sziromfalnak neveztünk el. Érzésünkkel ellenkezőleg, télen sincsenek túl hosszú kimaradások a napsütésben. A napsütés nélküli időszakok nagyobb része hőtárolással áthidalható, és mire tényleg hűlni kezdene a ház, megérkezik az utánpótlás. Évente legfeljebb néhány nap a tényleges kimaradás. A felkínálkozó ingyen hőmennyiség tehát közepes szigetelésű ház esetén is elegendő a fűtés kiváltásához.
Földházfejlesztésem során a természtes anyagok alkalmazása, a szinte fanatikus költséghatékonyság, és a megalkuvás nélküli műszaki tisztaság — merész egyszerűség — voltak a vezérlő elveim. Érdemes volt ezeket ellenszélben sem feladni. Zseniális dolgok sűrűsödtek és idomultak össze.
Így most a Sziromfalas földház — műszaki értelemben — készen áll a te számodra is.
De, mint a világon bármely kérdés, ez a probléma is elsősorban pszichológiai. Az igazi kérdés mindig ez: milyen tud lenni az illető dolog lényegéhez való viszonyod? Az életedet az határozza meg, hogy mit ismersz fel a lehetőségekből, és azt hogyan illeszted be a személyes viszonyaidba. Most. A személyes esély gyakran az időkülönbségben rejlik, amennyivel előbb jutsz felismerésre, mint a tömeg. És amennyivel előbb lépsz, ennek alapján. A birodalmak (a minket körülvevő világ) nem emberi időléptékben omlanak össze. Ami ma viszonylag könnyen keresztülvihető volna, az egy felfordult világban csak nagy erőfeszítéssel — talán. És ami ma erőfeszítéssel még keresztülvihető volna, az ott már erőfeszítéssel sem, sehogyan sem.
A „váltás” nem csupán egy műszaki tartalom lehetséges fizikai megnyilvánulására utal, hanem — szükségszerűen — a hozzá kapcsolódó szellemi vonatkozásokra is. Ha tudatilag nem vagy képes — mégpedig most — kilépni a „fogyasztói társadalom” által beidegzett reflexekből, akkor (számodra) hiába áll készenlétben az esély materiálisan. A döntés egy ponton túl nem kerülhető ki, és nem ruházható át ‘szakértőre’. Az életed döntő kérdéseiben kizárólag te magad lehetsz saját szakértőd — minden témában. Ebben is.
Schneider László
Leírás – Sziromfalas földház alapverziójának pengefalas, kétdongás változata
Anyaga fa, föld, nyers kő – vagyis csak természetes anyagok. A betont teljes mértékben mellőzzük, amennyiben erre a konkrét engedélyeztetési esetben lehetőség nyí
A dongatető földborítású fa, „csak-héjazat” megoldású, „talajba ágyazott drén tető”-vel, amely több megoldásában – legjobb tudomásunk szerint – szintén saját leleményünk. Ezek igen nagyban hozzájárulnak mind a kivitelezési, mind az ár/érték hatékonysághoz.
A sziromfalakon keresztül a közvetlen napsugárzás hőtartalmának nagy része – egyenirányítottan – a falak (adott esetben a válaszfalakat és a padozatot is ideértve) tömegébe kerül, ahonnan időben elnyújtottan oszlik szét a ház belsejében. Az egyébként méteres vastagság körüli falak úgy viselkednek, mint egy rendkívüli méretű tömegkályha, amelyet a nap fűt… Működése ki-be kapcsolható, de részben automatikus is a tornác-előtetők évszakokkal összhangban változó árnyékolása révén. Alapvetően azonbanmindig nekünk kell eldöntenünk, hogy fogadunk-e be hőt, amikor arra lehetőség van, vagy nem. A fűtés „bekapcsolása” a Sziromfal esetében azt jelenti, hogy „fogadj be hőt a beállított mértékben,ha erre lehetőség nyílik!” Mivel télen nem nehéz némi fölösleges melegtől megszabadulni (ha éppen tévedtünk az előrelátásban), talán ez nem túl nagy kényelmetlenség. (Ha mégis, akkor Sziromfal helyett a gázcsapok kétségtelenül sokkal kiszámíthatóbb alkalmazását tudjuk javasolni.:-)
Az üvegfelületek fűtési időszakon kívül (nyáron) takarhatók. A sziromfalakat nem-üveg felülettel is tudjuk prezentálni (de a magunk részéről sok értelmét nem látjuk. Igen, ez a nagy üvegfelületes megjelenés nem túl népi, nem éppen „parasztházas”. Ezt is a hátrányaihoz könyveltük.:-)
Az energiabevitel érdekében a déli tájolás a legjobb. A látványtervekenminden lehetséges külső falfelületet sziromfalként ábrázoltunk. Ennyire valószínűleg nincs is szükség a teljes vagy közel teljes fűtéskiváltáshoz. (Nem biztos, hogy a tél legkritikusabb két hetéhez kell méretezni az egészet.)
A dongatetők sík üvegfalai, kiváltképp a domb felőliek, méret szempontból szintén csak jelzésszerűek. Itt is a maximális méretet ábrázoltuk, de ennyi valószínűleg a legtöbb építési helyszínen fölösleges. Ha mégis megvalósításra kerül, akkor összeilleszthető, mobil hőszigetelő blokkokjárnak a hátsó félkör üvegfalakhoz (vagy más esetben ezek nem is üvegfalak), amelyek nyárra egyszerűen eltávolíthatóak, és télire visszahelyezhetők. Az ugyanitt elhelyezett erkélyajtó(ko)n ki lehet menni a megfelelően kialakított felületű, hátsó dombra. (A látványterven ezek nincsenek jelezve.) Az ‘erkélyajtó’ felső megközelíthetőségű házkialakítást is jelent.
A dongák déli (homlokzati) félkör üvegfalait nyáron árnyékolni kell, bármely ismert árnyékolástechnikai megoldással, és/vagy a donga ívének (mobil) meghosszabbításával. Továbbá erre a célra egynyári futónövények megfelelő elhelyezése is alkalmas.
A belső elrendezés könnyűszerkezetes, és csak egy beosztási javaslat, a fény eloszlásának illusztrációja, amelyet az alaphelyzet figyelembevételével bármely megrendelő átrajzolhat.
A háztartási helyiségből (mosókonyhából) a domb belsejében elhelyezett éléskamra is nyílhat.
A két külső pengefal, megfelelően kiképzett felületi dőlésszögével télen többlet napsugárzást tükröz az oldalsó sziromfalakra, de ettől függetlenül is várhatóan kellemes, szélvédett mikroklímát fognak kialakítani. Egynyári futónövényekkel árnyékot, és így kellemes tartózkodási körülményeket teremthetünk a pengefalak és a házfal közötti terekben. Ennek a térnek egy része be is fedhető anélkül, hogy ez a működését akadályozná.
A hátsó domb teraszos kiképezéssel kertészkedés céljára használható. (Asztal magasságú föld pultokon – mulcsozással – lehet növényeket termeszteni, félautomatikus öntözéssel. Az ábrákon nincs jelezve.)
A zöldtető teljes felülete bejárható is lehet, vagy megfelelő, nem agresszív gyökérzetű, örökzöld cserjékkel „parkosított”.
A beltér alsó szintje kevés híján 110 nm, a galéria 2 x 33,8 nm. Légtér szempontból a nappali, az étkező, a konyha, és a közlekedők egy légteret képeznek a galériákkal, de a két galéria egymástól elkülönül, között nincs közvetlen átjárás, csak külön lépcsőkön érhetők el a nappaliból. Természetesen a galériák alapterülete nem használható ki az elméleti mértékben, hiszen lefutó dongaívek határolják, de a szélső, alacsony területek tárolásra nagyon jól használhatók. Érdemes az építéssel együttbeépített szekrényeket is létesíteni ezeken az alacsony helyeken.
A két donga-blokk viszonylag egyszerűen két független lakássá is átalakítható. Az elkülönítés egyetlen fal felhúzásával lehetséges közöttük, tekintve, hogy a galériák eleve szeparáltak. Egy dongablokkon belül – alapmegoldás esetén – csak közepes, vagy inkább gyengének nevezhető hangszigetelés valósítható meg. (Ezt is a hátrányokhoz könyveltük.:-)
Minden szobán van ablak, ezen kívül a dongák félkör üvegfalain keresztül a nappaliból beeső fény ad számukra természetes megvilágítást, a belső falak 180 és 250 centiméter magasság közötti üvegsávján keresztül.
A közös légtérnek és minden szobának külön-külön is természetes (gravitatív és hőtárolós) klímás szellőzése van, tehát a szellőzés az ablakoktól független. (A gravitatív azt jelenti, hogy a működésükhöz nem kellenek ventilátorok, a hőtárolós pedig ez esetben azt, hogy a domb tömege hőkiegyenlítő, hővisszanyerő szerepet is betölt.)
A háztartási helyiségből munka közben is szemmel lehet tartani szinte az egész házat, beleértve a konyhát (tűzhelyet) is. És bár nincs saját ablaka (viszont szellőzése van), a nap télen a leghátsó zugba is besüt.
Belsőépítészeti szempontból nagyon sok lehetőség kínálkozik kreatív, egyedi kialakításokra.
A sziromfalak felület-mennyisége alapján szinte teljes fűtéskiváltás is lehetséges. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a ház vele együttélést, együtt-rezgést kíván, csak az irányításunkkal működhet igazán jól.
A belső falfelületek anyaga szinte bármi lehet, részünkről méh-viaszolt fa, vagy meszelt agyag tapasztás.
A járófelületek anyaga is tetszőleges, kerámia vagy fa.
Csapadékvíz gyűjtő rendszer kialakítása (és felhasználása háztartási vízként) a terv része.
A kihozatali ár a „hihetetlenül alacsony” és a százezer/nm között van. A látható „polgári” változat ára 60 és 90 között. A helyi adottságoktól a berendezettség fokáig számos tényező befolyásolja.
Jogerős terv-referenciák vannak, tervezői és kivitelezői háttér is.
Megrendelői közreműködés lehetséges, (de nem biztos, hogy árkiváltó. 🙂
A „túlélő” változat sok további meglepetést tartogat (árban is), de erős idegzetet igényel. 🙂