Egy szörfös emlékére

Okulásul mindenkinek, hogy a víz nem játék.

Te Laci! Mond ez muszáj volt? Hova tetted az eszed? Nem gondoltál bele, hogy hiába van októberben 25 fok, a víz attól még hideg? Te is elhitted, hogy sérthetetlen vagy?

Az elkövetett hibák sora az életedbe került, de szeretném elmondani mindekinek, hogy mit ne csináljon úgy, ahogy Te csináltad. Mert úgy jár mint Te.

Nehéz lett volna felvenni egy mentőmellényt? Már évtizedek óta nem elfogadott a neoprén mint mentőmellény. Szerinted miért?

Nem lehetett volna ebben a remek szörfös időben társakat találni, hogy ne egyedül élvezkedj? Ők is szívesen csinálták volna és amikor bajba kerültél kihúznak belőle.

Telefon, vízhatlan tokban nem ismeretlen fogalom, ugye? Mennyi mindent megoldott volna.

És mi lett volna, ha otthon szólsz, hogy mikorra várjanak.  Akár ez megmenthette volna az életed. Az életed, amit olyan könnyedén és felelőtlenül dobtál el magadtól, mint aki nem évtizedek óta ismeri a Balatont, a szörföt, a vitorlázást.

Tudod, nagy szívességet tettél sok mindenkinek. Azoknak akik az esetedből tanulnak. Akik ezért életbe maradnak majd, mert eszükbe jut a Gilicze Laci aki profin szörfözött és mégis egyszer ott maradt, mert  elkövetett néhány kicsinek tűnő hibát.

Nincs kis hiba. A víz nem játék. Pedig szeretné elhitetni velünk. És te szerdán elhitted.

Abba biztos lehetsz, hogy mindent megteszek, hogy az esetedet minél többen megismerjék és tanuljanak belőle. Mert kevés fontosabb dolgot látok és akkor talán nem tűnik olyan értelmetlennek és haszontalannak ez az egész.

Nyugodj békében!