Magyarországon palagázból és pezsgő ásványvizekből nehéz járművek maghajtására alkalmas üzemanyagot, metanolt lehetne előállítani – mondta helyi idő szerint szombaton Los Angelesben Oláh György Nobel-díjas kémikus.

A világhírű tudós

 azután nyilatkozott, hogy a nyugati parti amerikai nagyvárosban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, aki öt észak-amerikai régió magyar közösségét keresi fel az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmából.

 

Oláh György elmondta: egyebek között arról beszélgetett az államfővel, hogy hogyan lehetne az olajat helyettesíteni és üzemanyagot termelni olyan összetevőkből, amelyek fellelhetők Magyarországon. Amiből Magyarországon van sok, az pezsgő meleg víz és palában feszívott földgáz. Mindkettőt fel lehet használni egy új folyékony üzemanyag gyártására – nyilatkozott a professzor.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kedvező természeti adottságait már a rómaiak is kihasználták, akik fürdőt építettek Aquincumban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pezsgő meleg vízre alapozva Izlandon egy profitalapú metanolgyárat hoztak létre. „A nagy különbség az, hogy ez az Izland kis sziget az Atlanti-óceán északi részén, míg Magyarország Európa szívében fekszik” – mondta Oláh György.

Azt mondta, az általa és a munkatársai által elvégzett kutatás-fejlesztések lehetővé teszik a Makónál talált palagáz felhasználását. Kitért arra, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetemenkidolgozták annak a módját, hogy hogyan lehet metanolt nehéz járművek, akár mozdonyok meghajtására, univerzális üzemanyagként felhasználni.

„Magyarország ebbe bele tudna kapcsolódni, mert a természet által adott körülmények között ez Magyarországon megoldható. Ha Izlandon megoldható lett az, hogy metanolt gyártanak bugyborékoló meleg vízből, akkor lehet Magyarországon is ezt csinálni, és lehet a palában lévő földgázból is csinálni” – nyilatkozott Oláh György.

A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja). A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő, bár a faecet desztillálásával, függően a készülék minőségétől, metil-alkoholon kívül metil-acetát, aldehid és némi etil-alkohol is keletkezik.

A metanolt gyakran használják belső égésű motorok üzemanyagaként, a salakmotorok is metanollal mennek, többnyire benzinnel 20-40% arányban keverve. Különösen gyakori ilyen célú felhasználása különleges autóversenyeken, repülőmodellekben, de a bioetanol mellett a biometanol felhasználása is egyre inkább teret hódít magának egyes országokban. (Biometanolról akkor beszélhetünk, ha az üzemanyag alapanyaga fa, vagy valamilyen más mezőgazdasági termék, szerves anyag.) Hagyományos benzinmotorokban – módosításuk nélkül – csak 10-20% metanol-tartalmú benzines üzemanyag-keverékek használhatóak.

Szintén használnak metanolt oldószerekben, valamint vízzel keverve fagyálló folyadékokban. Ilyen célú felhasználása azonban mérgező hatása miatt igen korlátozott.

A metanol leggyakoribb felhasználása azonban más vegyületek szintéziséhez, gyártásához mint alapanyag szolgál. Metanolból állítanak elő többek között formaldehidet, ecetsavat, dimetil-étert, metil-terc-butil-étert (MTBE), valamint különböző műanyagoknak, festékeknek stb. is az alapanyaga.

További felhasználási területe várható az üzemanyagcellák elterjedésével. Ezekben a metanol katalizátor segítségével ég el a levegő oxigénjében, és így közvetlenül (igen jó hatásfokkal) szolgáltatnak elektromos energiát. Várható ezen felhasználási mód elterjedése a hordozható elektromos készülékekben.

Korábban a fa lepárlásával (pirolízissel és desztillálással) nyerték, de ma már legtöbbször szén-monoxidból és hidrogénből állítják elő katalizátor jelenlétében (a szén-monoxid és hidrogén gáz keverékét szintézisgáznak nevezzük). Laboratóriumi előállítása lehetséges még klór-metán szubsztitúciós reakciójával (a klór-metánban a klórt hidroxi-csoportra cseréljük), még inkább észtereinek (pl. oxálsavas-dimetil-észter) lúgos hidrolízisével.