Eltüntetné a lyukakat az egészségügyi

 tárca azzal, hogy a külföldön munkát vállalók érvénytelen taj-kártyával igénybe vett kezeléseit a betegekkel fizettetné ki.

 

 

Magas összegről szóló számlát kaphat a jövőben az a külföldön munkát vállaló magyar, aki itthon szeretne valamilyen gyógykezelést igénybe venni − a most formálódó egészségügyi tárgyú törvénymódosító ugyanis az érvénytelen taj-kártyával igénybe vett ellátások árát a beteggel téríttetné meg. A javaslatot jegyző egészségügyi tárca a „rendszerben lévő lyukakat” tüntetné el ezzel.

A tartósan külföldön dolgozó állampolgároknak a munkavállaláson kívül adminisztratív feladataik is vannak, ezt azonban sokan elfelejtik vagy nem is tudnak róla: ki kell jelentkezni az itthoni egészségbiztosítási rendszerből, hiszen egy másik tagállamban rendelkeznek biztosítással. Az egészségügyi szolgáltatói járulék fizetésére kötelezetteknek is jelezniük kell a külföldi munkaviszonyt, ezzel megszabadulnak az itteni járulékfizetéstől − ha nem jelentkeznek ki a magyar biztosítási rendszerből, az ráadásul mulasztási bírsággal is jár.

Egy állampolgár nem lehet több államban biztosított, és nem is fizethet többfelé egészségbiztosítási járulékot − vagyis ha egy magyar állampolgár külföldön szerez biztosítást, itthon nem kérhet ellátást, úgy kell kezelni, mint egy külföldit, így EU-kártyával részesülhet előre nem tervezett ellátásokban, más kezelésben azonban nem. Annak pedig, aki már nem érvényes taj-kártyáját próbálja használni, a kezelés költségeit meg kell térítenie az egészségbiztosítási alapnak. Persze nem veszíti el az itteni kezelés lehetőségét az, aki külföldre ment dolgozni, ehhez azonban egy igazolást kell benyújtania − ha még magyar állampolgár, akkor az úgynevezett S2 igazolással jogosult lesz minden kezelésre.

Szerettük volna megtudni, hány hasonló anomália, esetleg visszaélés történt az elmúlt években, ám nem sikerült választ kapnunk. A szaktárca és az OEP lapunkkal annyit közölt, hogy több mint 30 ezer magyar állampolgár jelentkezett ki az egészségbiztosítás rendszeréből. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a feltételezett félmillió külföldön dolgozó magyar több mint kilencven százaléka nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, a szabály ugyanis a tartós külföldi munkára vonatkozik, az ideiglenesen külföldön dolgozók biztosítási jogviszonya nem változik. Az azonban biztosnak látszik, hogy ha valóban félmillióan dolgoznak külföldön, közülük jóval több mint 30 ezernek kellett volna itthon kijelentkeznie a rendszerből.

Napi Gazdaság