Az 1200 magyar pékség mellett
immár közel 400 albán működik Magyarországon. Úgy rendezkedtek be nálunk, mintha adóparadicsom lennénk; száz céget vizsgáltunk meg, közülük csak 19 olyat találtunk, amelyik még aktív és nem áll harcban az adóhatósággal. Exkluzív részletek a ma utcára került Heti Válaszban.
A koszovói (és kisebb részben az albániai) albánok magyarországi példátlan sikere és gyors terjeszkedése nem csak a meleg, friss és nagy péksüteményben rejlik. Az élelmiszerbiztonsági hivatal szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, nem tesznek címkét a kenyérre, és állandó harcban állnak az adó- és a munkaügyi hatóságokkal.
Ám az albán pékségek nemcsak dagasztanak és kelesztenek, hanem tömegével „állítanak elő” tartózkodási engedélyeket is. Óriási lehet a kereslet, hiszen októberig 6023 koszovói albán próbált meg menedékjogot kérni nálunk. Ám a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sorozatban utasítja el a kérelmeiket. A pékek azonban kisütötték, hogyan lehet legálisan jönni hozzánk. Egy albán százat csinál: 2011-ben 143 albán pék kapott tartózkodási engedélyt, tavaly már 374, s ha a második félévben is annyian érkeznek, mint az év elsőben, akkor idén 532 új albán pék költözik be hozzánk.
Elvileg az albánok csak akkor kaphatnak engedélyt, ha magyar munkaerőt nem találnak az adott munkakörbe. Ám 2500 magyar pék van munka nélkül. Akkor mégis hogyan jutnak százszámra külföldiek engedélyhez? Pékségeikben albán nyelvtudást szabnak feltételül, s így máris kiesik az összes magyar jelentkező. Hogyan kerülik ki egy egyszerű trükkel a hazai élelmiszer-előírásokat, s hoznak létre közben gyönyörű üzleteket, ahol a kifli nem gumiszerű, a zsemlye nem lyukas belül? Miért nem utasítják ki az adóelkerülőket?
Minderről a Heti Válasz november 7-i számában olvashatnak, amely csütörtöktől digitálisan is megvásárolható a Digitalstandon.