Közép-és Kelet-Európa romáinak
kedvelt kivándorlási célpontjai a nyugat-európai nagyvárosok. Nagy-Britanniában egy közelmúltban végzett felmérés szerint sokkal több roma migráns él, mint korábban feltételezték. Számukat most csak becsülni lehet, különösen Románia és Bulgária EU-s csatlakozása óta. 2009-ben a statisztikák szerint számuk nem érte el az 50.000-t, de a legutóbbi felmérések szerint számuk 200.000-re nőtt. Ez utóbbi meglepetésként érte a politikusokat, akik fejüket kissé a homokba dugva nem voltak eddig hajlandók igazán komolyan venni a roma problémát országukban.
A brit városok – nemcsak London – attól tartanak a más nyugat-európai, (német, svéd, francia) tapasztalatok alapján, hogy a romák és a helyiek közötti ellentétek kiéleződnek és zavargásokhoz vezetnek.
A kivándorolt romák antiszociális, de mindenképp a helyiek életmódjától eltérő életvitele feszültség forrása a helyi közösségek és a bevándorló közösségek között.
Például a Szlovákiából az angliai Sheffieldbe települt romáktól a helyiek azt várják, hogy “megváltoztassák kultúrájukat”: gyerekeiket járassák iskolába, hagyjanak fel a mértéktelen szemeteléssel és az utcákon történő fosztogatással, azaz ők is tegyenek meg mindent a feszültségek csökkentéséért. A helyiek utcai őrséget szerveztek, hogy a fosztogatást megakadályozzák.
Amennyiben ez nem történik meg, a közösség fog lépni, akár olyan mértékű elégedetlenség fog fellépni, mint tizenkét évvel ezelőtt északon az ázsiai bevándorlók és a helyi lakosok között történt.
Nagy-Britannia a 200 ezres roma népességével egyike a legnagyobb roma migráns közösségnek helyet adó nyugati országnak. A romák legtöbbje 2004 után érkezett Kelet-Európából, számuk pedig nagy mértékben nő. (2004-ben tíz ország csatlakozott az Európai unióhoz, köztük Magyarország.)
Ha elszabadulnak az indulatok. ahogy néhány évvel ezelőtt történt, a közösségek pusztulásához vezet. 2001-ben az ázsiai bevándorló közösségek és a brit szélsőjobboldali csoportok, mint például a Nemzeti Front tagjai és követői között súlyos összecsapások voltak. Üzleteket gyújtottak fel, rendőröket sebesítettek meg, végül kétszáz ember került börtönbe.
A kulturális eltérések a romák és a bennszülöttek között mintegy 50 százalékkal nagyobbak, mint a britek és a pakisztániak között, akik már egy generációval korábban érkeztek a szigetországba. A roma fiatalok még eltérőbb környezetbe nőttek fel, sokan erdő szélén laknak vagy laktak, nem tanulták meg az együttélés szabályait.
A helyi rendőrök igyekeznek rávenni a romákat, hogy ne töltsék minden idejüket az utcán, hogy ne szemeteljenek és éljenek szeméten és/vagy túlzsúfolt házakban. A helyi embereknek joguk van nemtetszésüket kifejezésre juttatni, de nincs joguk gyűlöletet szítani. Az elmúlt évek véres összecsapásai megmutatták, hogy a fizikai erőszakból senki nem profitált. Odáig nem szabad eljutni.
Kiemelendő a helyi jótékonysági szervezetek munkája, amellyel megpróbálnak a bevándorlóknak segítséget nyújtani.
www.telegraph.co.uk