Jelenleg az Egyesült Államokban,

 és még számtalan más helyen a világon a KENDER termesztése illegális. Széles körű felhasználásával rengeteg téren megváltoztatná az életünket. 

 

1. Papír és karton termékek

A több mint hét évtizeddel ezelőtti valóságátírási kísérlet eredeti célja nem egy akkor még legális élvezeti cikk démonizálása, hanem egy dollármilliárdokat érintő papíripari játszma lezárása volt. A befeketítés azonban jobban sikerült a vártnál: arra, hogy a kenderből papírt (is) lehetne gyártani (méghozzá olcsóbban, mint a fából), arra ma már szinte senki nem emlékszik. A kender hónapok alatt kinő a learatása után, nem úgy mint a fák amelyeknek legalább 30 év kell. A kenderpapír nem sárgásodik mert természetesen savmentes.Tudtátok, hogy a függetlenségi nyilatkozatot is kenderpapírra írták meg Amerika honatyái? A kendert 7-szer lehet újrahasznosítani, míg a faalapú papírt csak háromszor. A kender papírt nem kell fehéríteni klórral, elég hidrogén-peroxiddal amely sokkal környezetkímélőbb anyag. A kender rostjai ideálisak a papírgyártáshoz: hoszszúak, egymásba akaszkodnak, olyan nagy szakítószilárdságú és egyenletes minőségű papírt lehet belőlük előállítani, mint a legdrágább fákból. Túl jót (ráadásul túl olcsón) – ez lett a kender veszte. A kender- és a faalapú papírgyártás a múlt század 30-as éveiben fej fej mellett fejlődött. Aztán valaki feltalálta a kenderhámozót (ami egyszerűen képes elkülöníteni a szár értéktelen részeit a hasznos rostoktól) és a kenderpapír hirtelen óriási innovációs előnyhöz jutott. Akik a fatermék-vonalba invesztáltak – a ma is ismert nevek közül például a Hearst vagy a Dupont – ennek nem igazán örültek, hiszen veszni látták addigi befektetéseiket. Egy hatékony PR-csapat ellencsapásként kidolgozta a Reefer Madness Movementnek nevezett „mozgalmat” a kenderpapírprojekt meglékelésére. Utólag láthatjuk: sikerrel jártak

 

2. Ruházat és szövetek

Szövetnek, a kender lenne az optimális választás. Érdekes módon, minden egyes mosás alkalmával egyre puhább és puhább lesz. A jelenleg használt növényi eredetű ruhaanyagoknál sok növényvédő szert kell alkalmazni amelyek ki tudja, hogy milyen hatással lehetnek a bőrünkre a későbbiekben. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy holdnyi kender pont annyi anyagot produkál mint 2-3 hektárnyi pamut.Hát nem fantasztikus ez a növény? 4-szer jobban melegít mint a pamut!De ha ez nem volna elég: természetes tűzálló.

 

3. Műanyagok és építőipar

Tudtátok, hogy Henry Ford készített egy autót olyan anyagból amely végül sokkal könnyebb és az acélnál 10X erősebb lett? Na vajon melyik anyag volt ez? Naná, hogy a kender. Számtalan anyagot lehet kivariálni a kender rostjaiból: különböző építőanyagokat, farostokat, szőnyeget, stukkót, cement tömböt, szigetelést, és műanyagokat. A kenderből készült fal nem rohad, penészmentes, akár 500 évig is kitarthat, ja és mit mondtam előbb a tűzálló képességeiről? A kenderből készült műanyagokkal teljesen le tudnánk váltani az olajalapú műanyagokat.

 

4 Üzemanyag

A kendert két féle módon lehet üzemanyaggá alakítani: a kendermagokban lévő olaj kisajtolásával amit aztán biodiesellé alakíthatunk, vagy az erjesztett szárából etanolt és metanolt csinálunk. A biodiesel teljesen lebomló, nem szennyezi a levegőt. Állítólag még a kipufogóból jövő illata is kellemesebb. Bár a kender nem a legjobb elérhető alternatívabb üzemanyag, de a használatára való áttérés nem jelentene sarkalatos változtatásokat a jelenlegi autógyártóknak.

 

5. Táplálkozás

A kender nem csak a környezetnek jó, hanem a testünknek is. A kendermag már így is az egyik legtáplálóbb élelmiszerként ismert. Szinte mindent tartalmaz amire a szervezetünknek szüksége van: magnézium, kálium, rostokban gazdag, szinte minden vitamin és valamennyi ásványi anyag fellelhető benne. Tartalmaz omega 3 zsírsavakat és a fehérjetartalma 25%-os

 

Mint látható, kender kiváló választás lenne már csak a fentebb felsorolt okok miatt. Szinte minden belőle kialakított dolog biológiailag lebontható.

 

6. Gyógyszer

A történelem során a kendert mindig is orvosságként kezelték.Az 1800-as évek végén és a századfordulón az orvosi szakirodalom faltól falig a kenderről szólt. Kenderből készültek a gyógyszerek világszerte. Aztán hirtelen, a 20. század elején az Egyesült Államokban létrejöttek különböző egészségügyi alapítványok. Az empirikus tudományon alapuló gyógyszereket félrelökték, helyettük vegyszerekből kezdtek előállítani orvosságokat.

 

Forrás: Titkolt technológiák