Könyvégetés: miért épp

Radnóti? Radnóti Miklós az egyik legismertebb magyar költő. Nem tudhatom… című hazafias verse a szavalóversenyek örök darabja, ám az életmű a popkultúrára is hat a mai napig. Néhány éve Sopronisör-reklámban használták Radnóti sorait, Bájoló című művének megzenésített változata pedig nemrég sláger lett, a Petőfi Rádióban játszották, és az X-Faktorban is elhangzott. A költő 1909-ben Glatter Miklósként született Budapesten, 1930-tól 1934-ig Szegeden élt, alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Két verseskötetének és doktori értekezésének is a kollégium a kiadója. Szegeden került kapcsolatba Sík Sándorral, aki fiaként szerette, és fontos szerepe volt abban, hogy a költő megkeresztelkedett. Háromszor hívták be munkaszolgálatra, végül 21 társával együtt agyonlőtték Abda határában 1944. november 4-én vagy november 9-én. Valószínűleg ezért november 9-én égetett könyveket a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet Miskolc közelében. A felvételre múlt héten a 444.hu bukkant rá az interneten. A mozgóképről kikockázott fotókon látszik, hogy a máglyán a

 

fiatalok elégették többek között a Radnóti Miklós összes versei és versfordításai című, 1984- ben kiadott kötetet. A Magyar Nemzeti Arcvonal – honlapja szerint – egyfajta öntisztító rítusként rendezte meg az akciót, szerintük „a nemzetrombolás, az embergyalázó pornográfia, és a bolsevizmus népszerűsítése a szentségtörés”, és nem a könyvégetés.

 

A videón csak néhányan láthatók, és nem is lehet tudni, mennyien tartoznak a szervezethez, az esemény mégis nagy visszhangot váltott ki a hazai sajtóban, azon az alapon, hogy egyre gyakoribbak a közéletben a szélsőséges megnyilvánulások. Az országgyűlési Fidesz-frakció nevében példáulL. Simon László – maga is költő –, a parlament kulturális és sajtóbizottságának kormánypárti elnöke adott ki közleményt, amely minden jóérzésű ember nevében elítéli az eseményt. „A magyarokat a 20. század történelme megtanította arra, hogy akik könyvek listázásával és megsemmisítésével kezdik, azok, amennyiben lehetőségük nyílik rá, embertársaik listázásával és megsemmisítésével folytatják” – írta L. Simon.

– Ez is elkezdődött, vagy inkább: ez is folytatódik – kommentálta a könyvégetést lapunk kérdésére Ferencz Győző, több Radnóti-kötet szerkesztője, a Radnóti Miklós élete és költészete című 2005-ös kritikai életrajz szerzője. Az irodalomtörténész párhuzamot vont a Horthy-szobor avatása és Radnóti könyvének égetése között, és emlékeztetett arra, hogy a hagyomány szót leggyakrabban pozitív értelemben szoktuk használni, pedig a könyvégető fiatalok is hagyományt próbálnak ápolni: a nyíltan vállalt tudatlanságét és agresszivitásét. Ferencz Győző lehetségesnek tartja, hogy a költő mártírhalála miatt került célkeresztbe.

– Ilyenkor arra gondolunk, hogy láttunk már ilyet, és annak sem lett jó vége – mondta a máglyáról Bíró-Balogh Tamásirodalomtörténész, aki Radnóti dedikációiról és szegedi kötődéséről is publikált. – Miért pont az ő könyvét égették? Nem feltétlenül csak azért, mert úgy halt meg, ahogyan, hiszen ilyen alapon például Szerb Antal vagy Halász Gábor könyveit is égethetnék a tuskók. Radnóti Miklós – ez maradt meg a fejükben az iskolából – az az ikonikus alakja a magyar irodalomnak, aki zsidónak született.

Ennyi, amit tudni hajlandók róla. Nem érdekli őket, hogy mit írt – és az sem, hogy a huszadik századi magyar irodalom termésének mintegy 60 százaléka zsidó származású szerzők munkája.

 

 

  delmagyar.hu