Az egészségügyért felelős
államtitkárság közleménye szerint senki nem okolható a Borsod megyei kórházban történt sorozatos csecsemőhalálozásért.
Újdonság azonban, hogy a minisztérium megnevezett egy kórokozót, a Klebsiella pneumoniét. Ez a baktérium, amely „mindenhol jelen van”, okozta a járványt – szólt a szűkszavú miniszteriális magyarázat. Ha mindenhol ott van, merül fel a logikus kérdés, miért éppen azon a héten, és éppen ebben a kórházban szedte az áldozatait? Csiba szerint – ahogy azt az ATV-ben kifejtette – a szoptató anyukák is bevihették a kórokozót a koraszülöttosztályra. Csakhogy az igen kis súlyú, géppel lélegeztetett babákat éppenséggel többnyire nem szoptatják, hanem mesterségesen táplálják.
A minden évben publikált kórházi járványügyi helyzetelemzés szerint 2010-ben és 2011-ben is egy-egy ilyen járvány volt az intenzív ellátást igénylő újszülötteket kezelő perinatális intenzív centrumokban (pic), tavaly pedig kettő. Így három egymást követő évben összesen hét csecsemőt veszített el Klebsiella-fertőzés miatt a hazai egészségügy. Az Országos Epidemiológiai Központ éves összefoglalójában olvasható az a tényfeltáró mondat, amely a miskolci ügy kapcsán egyszer sem hangzott el. „E fertőzések (értsd: a kórházi kezelések során átadott kórokozók) prevencióját, terjedésük megelőzését nehezíti az egészségügyi intézményekben fennálló zsúfoltság, az izolálási lehetőségek és az egészségügyi személyzet hiánya, az infekciókontroll-intézkedések (pl. kézhigiéné) be nem tartása” – vélik a járványügyi szakemberek.
A Klebsiella abból a szempontból jó választás, hogy rá lehessen fogni a csecsemőhalálokat. Ez a kórokozó ugyanis valóban jelen van a bőrön, a szájban, így két nap alatt könnyűszerrel kitenyészthető bármelyik járványügyi laboratóriumban – írta le a szóban forgó baktérium természetét a HVG kérdésére egy mikrobiológus. Ezért furcsa, hogy a megyei járványügyi szakemberek a kórház első vészjelzéseit követően – augusztus elején – nem tudták igazolni a fertőzés tényét. Egy korrekt vizsgálatnak DNS-elemzéssel azt is ki kellene mutatnia, hogy egyazon kórokozótörzs betegített-e meg minden csecsemőt, s azt is, hogy mely mintákban – bőrön, vérben vagy a tüdőből származón – találtak Klebsiellát. Ebből azután már következtetni lehetne arra, hogy például többször használatos eszközökkel vitték-e be a külső hámrétegen ártalmatlan baktériumokat az amúgy is gyenge immunrendszerű koraszülöttek torkába, tüdejébe.
Ahogy ezekre a kérdésekre nincs, vagy nem nyilvános a válasz, úgy azt sem tudni, mekkora súlyú, mennyire éretlen babák voltak az áldozatok. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház pic-osztálya tavaly átlagosan tizenegy naponta veszített el egy koraszülöttet, augusztusban azonban öt nap alatt nyolcat. Ez éppen a legforróbb kánikulai napokra esett, egyben szabadságolási időszakra, amikor még a szokásos létszámú személyzetet is nehéz kiállítani. „Az inkubátorok normál üzemmódban 37,5 fokon tartják a hőmérsékletet. Ennél melegebbre – egészen 39,5 fokig – orvosi utasításra fel lehet fűteni őket. Ha azonban rásüt a nap az inkubátorra, az üvegházként működik, jócskán túlmelegedhet. Ilyenkor a fűtés automatikusan kikapcsol, de nem lép a helyébe hűtés. Attól a perctől pedig, hogy kikapcsolt, a berendezés memóriája nem is regisztrálja a hőmérsékletet” – magyarázza a HVG-nek az orvostechnikai berendezések egy jó ismerője, hogyan működik az inkubátor.
Márpedig a miskolci pic-ben nincs klíma, amely megakadályozná a kánikulai túlmelegedést. Az osztály állapotáról 2009 decemberében a kórház újságjában, A mi lapunkban a következő sorokat írta az akkori osztályvezető főorvos, Szűts Ágnes: „az új hely fizikailag és légtér tekintetében is szűk. A költözéssel együtt számos »leépítés« (technikus, gyógytornász, ügyelet) sújtott bennünket (…) Esendő betegeink miatt sokkal nagyobb elkülönítési lehetőségre lenne szükségünk, nem tudjuk megvalósítani. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a költözés semmilyen szempontból nem hozott könnyítést munkánkban.” Bár az osztály azóta is ugyanazon a helyen működik, a kórház internetes honlapján az a megnyugtató kijelentés olvasható, hogy az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeként ma már a 900 gramm feletti súllyal érkezett újszülötteket „nagy valószínűséggel felnevelik”.
A baktérium képében megjelenő véletlen balszerencse és a koraszülöttség önmagában elegendő és a jelek szerint széles körben elfogadott magyarázattá vált, a „rendszerhiba” gondolata fel sem merült. A kórház nem szenved pénzhiányban, állítja Csiba Gábor, aki pedig 2010 előtt a Stratégiai Kórházszövetség elnökeként rendszeres segélykiáltásokkal hívta fel a közvélemény figyelmét az akkori kormány felelőtlen szűkmarkúságára. Az aktív fekvőbeteg-ellátásra fordítható összeg azonban az egészségbiztosító adatai szerint 2008 óta lényegében semmit sem változott, ami számottevő reálveszteséget jelent. Ez Csibát most nem zavarja. A főigazgató munkavégzés alóli felmentése, amely nélkülözött minden jogi formaságot, úgy ért véget, hogy a rendőrségi vizsgálat még javában folyik. Aki pedig politikai játszmát sejtett a háttérben, ahol az egészségügy feletti irányítás megszerzéséért folyik a harc a KDNP és káderei, köztük Csiba és Szócska részvételével, annak világosan üzent a miskolci főigazgató. Az október 23-ai békemenet első sorában lépdelt, jelezve, hogy megpuccsolása (egyelőre) bukott próbálkozás-írja a HVG a 44-es lapszámában