Jávor Benedek parlamenti
beadványának megfogalmazása szerint a három szakaszra bontás „elképesztően magas kilométerenkénti költséget” eredményezett. Az első, az Abony és a Tisza közötti 13,4 kilométer nettó 46,7 milliárd forintba kerül (építője a CHSM Konzorcium – vagyis Colas Hungária Zrt. és Swietelsky Magyarország Kft.). A második, a Tisza-hidat is magában foglaló 2,3 kilométeres szakaszt nettó 32,59 milliárdért vállalták (nyertese az Acél-Híd Konzorcium – vagyis a Közgép Zrt. és az A-Híd Építő Zrt. kombója), a harmadik, Fegyvernekig tartó, mintegy 13,2 kilométeres szakaszért pedig több mint nettó 46,7 milliárd forintot kell majd kifizetni (nyertes a CHSM Konzorcium – vagyis a Colas Hungária Zrt. és Swietelsky Magyarország Kft.).
Jávor úgy látja, mivel az M4-esnek ezen a részén nincs szükség sem alagútra, sem hegyek elhordására, az sem valós magyarázat, hogy a „NIF közleménye azzal igyekszik védeni a védhetetlent, hogy részben ártéri területen, Natura 2000-es övezetben zajlik majd az építkezés”. Az interpelláció ezzel kapcsolatban arra felhívta fel a figyelmet, hogy amikor az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszán megépült a Köröshegyi-völgyhíd is, ott a beruházás kilométerenként 2,88 milliárd forintért épült, amit a Fidesz akkoriban világraszóló botrányként emlegetett. (A völgyhíd átadása 2007 augusztusában volt – a szerk.) És ott ugyancsak mocsaras, illetve Natura 2000-es besorolású területeken halad az autópálya.
A közel 1 milliárd forint kilométerenkénti felár ráadásul a jelenlegi németországi autópálya-építési árszintet is meghaladja, nem is kevéssel, 60 százalékkal. Erre Némethné válaszában nem tért ki, igaz, és azt a kérdést sem válaszolta meg, hogy pontosan milyen számítások nyomán jött ki ez a magas ár.