Borsodi szavak

Tardonai érdekességek. Sok esetben valóban nagyon zavaró és idegesítő lehet a helytelen nyelvhasználat, de nagyon fontos a tolerancia! Gyakran mégis azt tapasztaljuk, hogy a magasabb iskolai végzettségű emberek „kijavítanak” bennünket. Nincs olyan ember, aki „hibátlanul” beszélne. Mert, pl. lehetséges, hogy egy elismert professzor kiválóan teljesít a katedrán, mégis nehézségekbe ütközik, amikor egy idős paraszt bácsival kell beszélgetnie kutatásairól. Vagy fordított esetben éppen számára lenne érthetetlen, a mezőgazdasági munkákban használatos „szakzsargon”. Sokaknak támad előítélete, ha meghallják valaki ízes beszédét, tájszólását. Meg kellene érteni, hogy a köznyelv is csak a magyar nyelv egyik nyelvjárási formája, amit ráadásul nem is biztos, hogy többen beszélnek. Mennyire fontos lenne ezeknek a szavaknak a megőrzése…

 

Borsodi vagyok. Büszkén vállalom. Szokták mondani: sorsod Borsod! A kocsonyán, Diósgyőrön s a sörön kívül hagyjunk valamit az utókorra! Használunk olyan szavakat, melyet más régiókban nem is ismernek. Valljuk be, néha tágra nyílt szemekkel néznek, miről is beszélünk! Főleg ha találkát beszélünk meg a villanyrendőrnél, mert az sincs mindenhol… 😀
Borsod felé simán kérnek úgy, hogy „add már ide!”, és udvariasnak számít, (nyugaton) ilyent akkor mondanak, ha már előzőleg kétszer hiába szóltak. 🙂 A gyerekeket a kókóval és a bizbizzel riogatják.

Egy kis ízelítő. Ha valaki még ismer ilyen szót szívesem veszem, ha megosztja velünk…
furik = a talicska vagy kétkerekű fuvarozó eszköz, vagy egy kerekű, de lapos rakterű, amivel pl szénát, vagy éppen trágyát hordanak.A furik kizárólag egy kerekű, és oldalfala van. Régen a furik a fából készült kubikos talicska volt.
makuka = szotyi, napraforgómag
patrac, pacuha = rendetlen, elhanyagolt, öltözéke rendezetlen
dumó = kenyérvég
csőcső = cső elköszönéskor
levonó = matrica, vignetta
hamus = hamutál
tócsni = krumplimackó
garád = tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítés
dönt helyett dűteni szoktunk
süsü= kapucni
tesznye = undorító, gusztustalan
kellesz, kelletett vóna = (ez inkább a gömöri, abaúji részen jellemző)
jösztök = jöttök = (ez inkább a gömöri, abaúji részen jellemző)
munkanélkülibe járunk, nem a munkaügyibe
lipityóka = mérleghinta
lajbi = mellény, átmeneti kabát
lécek helyett lecek,
karperec = karkötő
büszke = egres
iborka =uborka
vakaró = kevert tésztás sütemény
fogsz helyett fogol,
kapsz helyett kapol
bántasz helyett bántol
hasadon a púpod van, vagy a köldököd?
firhang-függöny
sifony = szekrény
danolni – dalolni, énekelni
hokedli: négylábú, négyzet ülőlapú, támla nélküli konyhaszék
vajling: nagy űrméretű, kör alapú, öblös, fülekkel ellátott, lavórhoz hasonló edény
hamvas: durva vászonlepedő, amiben az asszonyok a hátukon szállították a vásárolt holmit, vagy a levágott szénát.
kompri-burgonya,
bellőke-hamvasból készített hintaágy kisgyereknek,
hamvas-eszközök szállítására alkalmas kendő (általában a nők hordták a hátukon),
lóca: karospad, tárolórésszel ellátott pad
tajú = libatoll
töltelék = májjal, tojással, kenyérrel készített levesbetét
mezgerel = a betakarítás után a földön maradt termény begyűjtése
felmegyek a padra = pedig az a padlás.
inas – fiúgyereket is jelent
kimossa a haját,
nem becsukja, hanem bezárja az ablakot is meg az ajtót is, még akkor is, ha nem kulccsal teszi,
felsúrolja a padlót – nem felmossa (pedig nem kefével teszi!)
stafírung – hozomány
kirántotthús = a rántott húst, mi kirántjuk (talán az olajból?)
sajtár: fejőedény,
vajling: fölfelé szélesedő kétfülű tárolóedény dagasztásra, tárolásra. (ma lábas)

Mikor bakkan a kocsi ? Amikor áthajt egy gödrön…
Egy-két aranyos történet:
Emlékeszem egyszer a húgom azzal jött haza az iskolából, hogy a tanár úr nem fogadta el a dolgozatát, mert azt írta hogy az ember meg az asszony. Az ember nálunk nem a férfi és a nő egyszerű jelentése, mert jelenthet csak férfi-t is…
A párom mesélte, amikor a Dunántúlon dolgozott az építőiparban, az egyik nap mondta az embereknek, hogy a törmeléket furikkolják ki az épület mögé. Fél óra múlva az egyik idős bácsi lehajtott fejjel közeledett a páromhoz, hogy nem mondaná e meg, hogy mi az a furik, mert nem tudják, hogy mit is kéne csinálniuk…
Bővítem a leírást (2012. július 16.)
Köszönöm a hozzászólásokat, azokat is ide behozom…
karulni = elesni
tapodó = lábtörlő
puskol = amikor sűrűn esik a hó (amúgy bizonyos helyeken esni se szokott csak hullani) és a szél is fújja picit
kászta = olyan gyerekre mondják, aki igen eleven, és mindig csinál valami rosszat
csampuszkol =
felvan = ébren van
csélcsap = szélhámos, gazember, hóhányó, szédelgő, széltoló.
csikarás: valami megkarcolja a bőr felszínét, lehet bokor, vagy köröm is…
róstol: a hamut kikaparja a tűz alól hamurácson keresztül
„dunyha” vagy „dunna” ami a nagyon vastag, „taluval” vagy „tajúval” (libatollal) kibélelt takarót jelenti
meg voltam rajta átalkodva = nagyon meglepődtem rajta
tirhulj = takarodj, menj innen
potyolót = húskloffoló
dézsa = fából készült mosogatóedény
csoroszlya = ekevas elé erősített éles vas, amely a földet felhasogatja, vagy ronda vénasszony
cseber = lefelé keskenyedő egyfülű fa- vagy bádogedény. Viz illetve moslék tárolására használták.
furmányosok: fuvarosok, szekeresek
bogsa: boksa: szénégetésre előkészített, légmentesen takart farakás.
pozdorja: törött, tilolt kender és len kórójának apró fás része, hulladéka.
asztag: a learatott gabona kévéiből összerakott, széles halom
nyűves: férges, tetves (állat)
karélyoz: körbe táncoltat
karaj kenyér: teljes körszelet kenyér
améket: amelyiket
pulya = kisgyerek
málé, zsámiska = kukoricalisztből készült étel
summások = idénymunkára szegődött mezőgazdasági munkás
gyöntöl, gyömöszköl, dögönyöz – megszeretget valakit vagy valamit
szontyolodik, elszontyolodik = elszomorodik, bánatossá válik
abajgat = űz, kerget, zavar, zargat
ángyi = nagynéni
kujtorog = engedély nélkül kószál, lófrál, csavarog
nesze = tessék
pitar = tornác, pitvar
rinyál = nyavalyog, fölöslegesen beszél
sezlony, dikó = 1 személyes ágy
meghível = kihűl, elhűl.
rocska = fém vödör
stelázsi- Spájzban lévő rakodópolc
masina- Sparhelt
baket- Kicsi füles bádogból készült edény
tunkol- Mártogat (pl.: pörkölt szaftját)
zaft = szaft (pörkölt szaft)
tócsni- lapcsánka, lepcsánka, mackó több verziós szó
bazgurál – piszkál
platyingál – paskol
mennyünk = menjünk
kitankol – kifogy a benzin (ezt még én sem hallottam – szerk.)
ponyus – nagyméretű zsákszerű szövet, a négy végét összefogva ebben hordták a szalmát, ilyesmi
karácsony viliája – szenteste
mákos bobájka – mákos kifli
mákos kürt, mákos türt – mákos bejgli
kutacs = piszkavas a kályhakotráshoz
Én – Te – Ő – Mi – Ti – Ők : Én – Te – Ő – Mink – Tík – Ők.
És végül, a népcsoport, amely vagyunk:
barkó palóc: az Erdőhátságon élő palóc népcsoport; a Bükk hegység nyugati részén, az ún. Bükkháton, a Bán, a Csernely- és a Hangony-völgyben élő palócok. Nyelvjárásuk jellegzetessége a zárt ë és a zárt ä hang, valamint a sok ly.http://tardona.blog.hu