Van, hogy Miskolc egy budapestinek
már a világ vége, de egy új-zélandi esetében erről már vita sem lehet. Ki gondolná, hogy valakinek az a vágya, hogy az Avas lakótelep tövében játsszon? Eamon Lui innen 17 ezer kilométernyire ábrándozott arról, hogy egyszer profi vízilabdás lesz Magyarországon.
A 27 éves játékos vágya augusztusban vált valóra, amikor leigazolta a másodosztályú Pannergy MVLC csapata, és azóta fizetett pólósként játszik. Lui a magyar póló korábbi korszakos egyéniségeiről mit sem tudott, Gyarmati Dezső, Kárpáti György vagy Faragó Tamás neve nem mond neki sokat, de Kemény Dénes válogatottját látta a tévében, majd elég volt 2005-ben megnéznie egy Vasas-Honvéd-bajnokit, hogy rabul ejtse a magyar vízilabda.
„A junior válogatottal jártunk itt, és egyből feltűnt, mennyire technikásan, mennyire gyorsan játszanak hozzánk képest. A magyar csapat olyan a pólóban, mint rögbiben az All Blacks (ez az új-zélandi válogatott beceneve). Hihetetlenül okosan játszanak a magyar pólósok, és az sem lehetett véletlen, hogy kilencszer nyertek olimpiai bajnokságot. Mindenképpen Magyarországon akartam játszani és profi lenni, az volt a célom, hogy ez a két dolog egyszerre teljesüljön.”
Nem is csoda, hogy az új-zélandi pólóról nem sokat hallani, a négy és félmilliós országban a rögbi a legnépszerűbb sportág, ahogy Lui elmondta, póló nagyjából minden más után következik, megelőzi a krikett, a futball, a kosárlabda és a strandröplabda is, de valami már megmozdult. Ez persze most még csak azt jelenti, hogy kint voltak például az idei világbajnokságon, de a 23-1-es vereségre, amit a magyaroktól szenvednek el, nem lehetnek büszkék. index.hu