Milyen hatással lesz a jövő márciusban

hatályba lévő új polgári törvénykönyv a sajtó működésére? Hogyan változnak a személyiségi jogok megsértésének szankciói, mit jelent a sérelemdíj és mekkora mérlegelési lehetőséget kapnak a bírák?HirdetésHirdetés

 

E kérdéseket is megvitatták a szakemberek azon a konferencián, amelyet Az újságírás jogi környezete címmel rendezett nemrég a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma a  Goethe Intézetben.

Két fontos újdonságot tartalmaz a sajtóval szemben alkalmazható szankciórendszer az új Ptk.-ban, ismertette dr. Kárpáti József, a CivilMédia jogásza. Az egyik az objektív szankció, amely akkor állapítható meg, ha a szerkesztőség gondosan járt el a cikk közlésekor, mégis jogsértő a tartalom. Ilyen esetben azt kell vizsgálni, hogy e tartalom (például egy jogsértő címlap) következtében gazdagodott-e a lap, s ha igen, a gazdagodás (nyilván nehezen mérhető) összegét ki kell adni.

A másik változás a nem vagyoni kártérítés kategóriájának megszüntetése és a sérelemdíj bevezetése. Amikor a személyiségi joga sérül valakinek, nem vagyoni kára keletkezik; a jelenlegi gyakorlat szerint ezt körülbelül 500 ezer forintig meg is ítélik a bíróságok.

– Van itt egy óriási különbség: az új Ptk. szerint ha a bíróság megállapítja a személyiségi jog sérelmét, automatikusan jár majd a sérelemdíj. Akkor is, ha semmit nem bizonyít a felperes azzal kapcsolatban, hogy milyen hátránya származik a jogsértésből. A sérelemdíj nagyobb bírói mérlegelést enged – fejtette ki a jogász.

Weyer Balázs (balról), dr. Huszák Balázs, Nádori Péter, dr. Kárpáti József és dr. Székely László a vitán (Fotó: a szerző)

Szintén a Ptk.-ban szereplő újdonság a közösség tagjának perlési joga. Eszerint bárki jogosult lesz pert indítani, amennyiben „a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben” sérelem éri, mint a közösség tagját.

Dr. Huszák Balázs, a Népszabadság jogtanácsosa ezzel kapcsolatban elmondta: a törvényben fel nem sorolt közösségeket kihagyják e kollektív jogvédelemből, de a gond elsősorban nem ezzel, hanem a szabályozás elvével van. Lehet ugyanis beszélni arról, hogy egy közösségnek létezzenek „személyiségi jogai”, de azt is végig kellene gondolni, ez milyen visszaélésszerű jogalkalmazásra adhat lehetőséget, például a magyar nemzet, mint közösség megsértése esetén. Hozzátette: az ügyész pert indíthat majd akkor is, ha az adott közösségen belül ezt senki nem kezdeményezi.

A felvetésekre dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa reagált. Elöljáróban jelezte: maradéktalanul nem tud egyetérteni az új Ptk. elfogadott szövegével, hiszen abba több elem is zárószavazás előtti módosító indítvánnyal került be; ilyen például a közösség megsértésére vonatkozó rész. A polgári törvénykönyv eredeti szövege azt a célt szolgálta, hogy a közügyek szabadon vitathatók legyenek, s a biztos reméli, az elfogadott módosítások nem befolyásolják majd a bírói gyakorlatot. 
Székely László amellett érvelt, hogy a nem vagyoni kártérítés korábbi formájában felesleges.

– Mi a célja a kártérítésnek? A károsultat hozzuk olyan helyzetbe, mintha nem követték volna el ellene a károkozást, és emellett legyen visszatartó ereje. Ám a személyiségi jogsértések reparálhatatlanok, ezért a nem vagyoni  soha nem volt valódi kártérítés. Ráadásul a bírói gyakorlat megkövetelte, hogy az érintett bizonyítsa, milyen kár érte őt. Ezt a problémát próbálta orvosolni a sérelemdíj intézményével az új Ptk. Szerintem amúgy nem minden esetben jár a sérelemdíj, a bíró dönthet másképp – fejtette ki az ombudsman.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakma várakozásaival ellentétben nem változik a híresztelés útján elkövetett jogsértések tétele az új Ptk.-ban. Mit lehet tenni azért, hogy a sajtónak ne legyen félnivalója, ha szöveghűen közöl közéleti pengeváltásokat, gyakran hivatalos fórumokról? – tette fel a kérdést. Az ombudsman válaszában jelezte: ha az újságíró elvárható módon járt el, akkor a híresztelt tényállás esetén a már említett objektív szankció alkalmazható, azaz nincs sérelemdíj, így a tét nem túl nagy.

A vitában Nádori Péter újságíró (Lapcom) hangsúlyozta: a bíráknak lesz elképesztően nagy szerepük abban, hogy ezek a változások miként hatnak a magyar nyilvánosság működésére. Álláspontja szerint a helyreigazítás olyan eszköz, amelyik igenis reparálja a személyiségi jog sérelmét.

– Sokan már csak azért is bíróságra mennek, mert a kialakult vélekedés szerint ha nem teszik ezt meg, akkor kvázi elismerték az állítás tartalmát. Emellett megjelent a megélhetési pereskedés kategóriája is. Gyakran azt látom, hogy a kiszolgáltatott embereket védeni hivatott szabályok az elitet kezdik védeni – jelezte Nádori Péter. http://zaol.hu/hirek/a-sajto-es-az-uj-szankciok-1587075