Miskolc a Kárpát-medencében roppant
előnyös geopolitikai pozícióban helyezkedik el. Földrajzilag – Debrecen mellett – kapcsolatot jelent a Felvidékkel, Gömör térséggel. A Gömöri Pályaudvart sem véletlenül nevezik úgy, ahogy, hiszen vasútvonalat jelentett a területhez.
Egy másik vasúti különlegesség, hogy az első világháború előtt közvetlen vonal kötötte össze Diósgyőrt és a horvátországi Fiumét. A főépítész felhívta rá a figyelmet, hogy ez az összeköttetés akár még ma is járható lenne, csupán el kellene indítani egy járatot.
Mindez azt jelenti, hogy „a geopolitikai helyzetünk ezer évre előnyös helyzetbe tesz minket”.
Miskolc és környéke turisztikai adottságokban sem szűkölködik. A Csorba tavon élénk vízisport-élet van, és közelmúltban világbajnoki címet szerzett evezős edzett rajta – ezt sokan nem is tudják, mint mondta Rostás László.
Ott van Miskolc-Tapolca, olyan radioaktív víz található, amit könnyen gyógyvízzé lehetne alakítani, csak az európai uniós normák miatt nem nevezhetnénk ennek.
Emellett van nekünk Lillafüredünk, ahol most épült meg a függőkert, a már említett Csorba-tó, vagy a sétálóutca. Ökoturizmus szempontjából nem elhanyagolható a tény, hogy a város lakossága főként karszt vizet iszik, ami ráadásul az egyik legjobb minőségű ivóvizet eredményezi az országban.
Rostás László ezután a közelmúltban megtalált Miskolc Nemzetség templomára terelte át a szót. A bencés templomot már korábban feltárták a régészek, azonban a rotunda, ami a város névadójának sírját is tartalmazza, nem rég került felszínre.
Ezzel egy „olyan örökséget kapott a város, ami a település névadójához köthető”, ez pedig bárhol a világon különlegesség számba megy.
Miskolc közlekedési hálózatáról is szólt a főépítész. Elmondta, kell a helyesen kidolgozott szerkezet, hogy a város ne duguljon be, „fellélegezhessen”. Ennek érdekében számos terv van életben. szeretnének olyan elvezető utakat építeni, amik lehetővé tennék, hogy az átmenő forgalom ne a városon haladjon keresztül, és a mostani torlódás és telítettség megszüntethető lenne: erre példa az északi tehermentesítő, amit „ötven éve meg kellene már építeni”.
Hozzátette, ha 2015-re elkészülnének a tervek, akkor bizonyos részei már a 2014-20-as tervezési időszakban megépülhetnének.
Külön fejezetet kapott az előadásban az Avasi lakótelep, ami a Vasgyár miatt épült meg ott, ahol, hogy a munkásoknak legyen hol lakniuk. Éppen ezért, a kettő sorsa összefügg, és problémáik nem számolhatóak fel egymástól függetlenül.
A gyár területén is létezett egy lakótelep, amit „Vasgyári Gyarmatnak” hívtak, és 1890-es megépülésekor az ország egyik legmodernebb lakónegyede volt. Volt itt kultúrház, minden felekezetnek saját temploma, teniszpálya, és gyógyszertár is.
A rendezési tervben olyan elemek szerepelnek, mint az új nyomvonalak és utcák létrehozása, hiszen „amíg egy monolitikus tömb, addig nem rendezhető” a terület.
Végezetül a Szent István térre, Miskolc tervezett főterére esett a szó. Rostás László elmondta, hogy jelenleg mint park működik, és nem mint városi tér. Ezért a cél kettős: egyfelől egy olyan övezet létrehozása, ahol akár komoly rendezvényeket is tarthatna Miskolc, másfelől pedig egy olyan rendszer kiépítése, ami összeköti a város abszolút pontjait.
Tervek már most is léteznek, azonban a főépítész kihangsúlyozta, hogy ezek „lehetőség, és nem fix”.
Többek közt szeretnék, ha a főtéren megjelennének a város jellegzetességei. Ennek megfelelően, Tapolcára utalandó, lenne egy tó. Lillafüred után függőkert, illetve egy vízfüggöny, amire kivetítenének, az Őskohó pedig egy hasonló toronnyal képviseltetné magát.
Az egykori Erzsébet fürdő is megújulna, és visszakapná régi funkcióját – a Gellért fürdőhöz hasonló belső térrel, a tetejére pedig egy üveg fenekű, szabadtéri medence kerülne.
Zárszóként elmondta Rostás László, hogy „van potenciál a városban, csak álmodni kell tudni, és menni vele tovább”. minap.hu