Az éjféli miséről hazaérve, saját kapujában

 késelt meg egy pécsi nőt egy fiatal férfi, akit a hölgy kutyája kergetett el végül – írja fotókkal kiegészített, alább olvasható levelében olvasónk.Mik ezek?

 

„Tisztelt szerkesztőség! Egy megdöbbentő esetre szeretném felhívni a szerkesztőség figyelmét, melyet még e sorok leírásakor sem sikerült feldolgoznunk. 2013. december 24-ről 25-re virradó éjszaka Pécsett, a rácvárosi templomban tartott éjféli szentmiséről hazafelé, azaz a Mohácsi úti otthonába igyekvő édesanyámat súlyos támadás érte a nyílt utcán. Édesanyámat a saját háza kapujában „lepte meg” egy – őt már percek óta követő – fiatal férfi. Miközben édesanyám kinyitotta az utca felőli kaput, az őt követő támadó váratlanul elébe került, és szó nélkül egy késsel a mellkasa fölé szúrt, majd pedig több kisebb és nagyobb vágást ejtett rajta, a karján és a vállán. Édesanyám lélekjelenlétének köszönhetően – aki hangosan kiabálva szólította az udvarban tartózkodó kutyáját – a már nyitott kapun a kutya a támadóra vetette magát, a földre lökte, és valószínűleg a ruháját és a karját megtépte. Az otthon tartózkodó lánytestvérem a kiáltásokat hallva elindult a házból a kapu felé, de mire odaért, a támadónak sikerült kiszabadulnia a kutya „szorításából”, és elfutott a szomszédos mellékutcák irányába. A helyszínre a bejelentéstől számítva pár perc alatt kiérkező rendőrök több autóval átfésülték a környék utcáit, de a támadónak nem akadtak a nyomára. Édesanyámat a kiérkező mentő kórházba szállította, ahol a mellkasa felett ejtett sérülés miatt azonnali műtétre került sor. Fizikai állapota kielégítő, arról viszont elképzelésünk sincsen, hogy ő és a család mikorra lesz képes a történteket lelkileg feldolgozni. Egyrészt azt, hogy vélhetően centiken és másodperceken, és a házőrző eb éberségén múlt, hogy a történteknek nem lett tragikus(abb) következménye. Másrészt azt, hogy manapság előfordulhat, hogy karácsony estéjén, a nyílt utcán, a saját otthonunk kapujában, valaki odatoppanhat elénk, és szó nélkül mellkason szúr. Ez az olyan józan gondolkodású embereknek, mint mi, egész egyszerűen felfoghatatlan. E levéllel szándékunk csak annyi volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet egy megdöbbentő esetre, mely velünk történt a napokban, de bárkivel és bármikor – nem csak a hétköznapokban, de akár a szeretet ünnepe alkalmával is – előfordulhat. Levelünkhöz mellékelünk két fotót: egyiken édesanyám sérülései láthatóak, a másikon pedig az „életmentő” kutyánk.”