Még az adóhatóság is „megtalálta”

azt a szociális szövetkezetet, amely – a többi hasonló szervezettel együtt – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség késlekedése miatt nem jut hozzá a pályázati pénzekhez. A hátrányos helyzetű térségek számára kiírt pályázat eredményét már szeptemberben ki kellett volna hirdetni. Az adóhatóság azért zárolta a bódvalenkei szövetkezet számláját, mert az elnök, aki már a saját pénzéből fizeti az embereket, a bérek után nem fizette be az adót, illetve a járulékokat. Közbe óriási a szegénység a településen, egy néhány hónapos csecsemő például egy hétig csak teát ivott, mert az anya teje elapadt, tápszerre pedig nem futotta.

Elmondani nem tudom, hogy milyen színe volt a kisbabának, „úgy nézett ki, mint egy auschwitzi gyerek. Az anyukája már várt engem, és azt kérdezte, tudok-e tápszert adni”. Pásztor Eszter, a bódvalenkei Freskófalu Szociális Szövetkezet vezetője mesélt erről lapunknak. Nemrég élelmiszeradományt osztott szét a falu lakóinak, a pénzből húst, lisztet, cukrot, olajat, krumplit, lencsét, narancsot, pudingport vitt a településre. Ekkor találkozott az éhező csecsemőjét a karján tartó kétgyermekes anyukával. A pár hónapos kisbaba akkor már egy hete csak teát kapott. Az édesanya is éhezik, ezért elapadt a teje, tápszerre pedig nem volt pénze. Pásztor Eszter megvette az egy hónapra elegendő tápszeradagot, de hogy mi lesz az után, nem tudja.

Bódvalenkén 60 család él, ebből 20 már nyugdíjas korú. Idén februárban, amikor még közmunka sem volt, a segélyből az egy főre jutó havi átlag nem érte el a 8000 forintot, vagyis naponta kevesebb mint 300 forint jutott fejenként. Ez már tiszta középkor – fogalmazott Pásztor Eszter.

Munkalehetőség nincs a környéken, ezért a freskófaluként híressé vált településen szociális szövetkezetet alapítottak – ennek vezetője Pásztor Eszter – és pályáztak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik projektjére. Azt találták ki, hogy miközben rendben tartják a környékbeli erdőket, hasznosítják az erdészetileg értéktelen fahulladékot. Azokat a kisebb gallyakat, melyeket eddig csak elégettek vagy hagytak elrohadni, most összegyűjtik, aprítják, és eladják a hőerőműveknek. Ahhoz, hogy a munka rendesen beinduljon, mindenképpen szükség lenne a projekttel elnyerhető pénzre, hiszen a munkálatokhoz szükséges eszközöket, védőruházatokat meg kell venni. A legnagyobb beruházás az aprítógép lenne. Pénz nélkül is nekiláttak a munkának, hiszen ha ezt nem teszik, a hőerőművek mással szerződnek.

A pályázatot rögtön a kiírás után, tavasszal beadták. Az elbírálás általában két-három hónap alatt megtörténik, a szerződésre pedig onnantól számítva 6-8 héten belül rákerül az aláírás. Eszerint legkésőbb szeptemberben hozzájuthatott volna a falu az 50 millió forinthoz, ám egy nappal karácsony előtt még mindig nem hirdették ki a nyerteseket. A végső határidő az év vége, ugyanis ha jövő keddig nem kötnek szerződést a kedvezményezettekkel, akkor az uniós pénz elvész.

Nincs magyarázat a késlekedésre, pedig a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége petíciót írt és az Európai Bizottság csalás elleni hivatalához is fordult. Nem tudni, hogy miért, de csak a szociális szövetkezeteknek kiírt két pályázaton nem hirdettek nyertest, mindenki más megkapta a pénzét. Az egyik projektben 180-340, a másikban 140-180 pályázót támogattak volna. Ha egy szövetkezet 15 munkanélkülit foglalkoztat, akkor a legjobb esetben 7800 ember a jövőben nem segélyen, vagy a megalázóan alacsony közmunkabéren élhetne, hanem 90-100 ezer forintot kereshetne.

Most úgy tűnik, a bódvalenkei szövetkezet – és vélhetően az összes többi – csődbe megy. Bódvalenkén eddig nem volt árbevétel a szövetkezeti tagok által végzett munkából, az elsőt január 2. hetére várják. De a munkásoknak abból egyetlen forint sem jut, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ugyanis inkasszót tett a számlájukra, és ezen felül 5000 forintra büntette a szövetkezet. Az volt a bűnük, hogy a bérek után fizetendő adókötelezettséget nem teljesítették november 12-éig. Mivel a decemberit sem fizették be, ezért az adóhatóság követelése fennmarad.

Így amikor megérkezik az első bevétel, az adóhatóság azonnal ráteszi a kezét és levonja a számláról. Pedig a munkások novemberben és decemberben is úgy kaptak bért, hogy Pásztor Eszter „összekunyerálta, meg a saját pénzéből” fizette ki azt. Mindez nem így lenne, ha az NFÜ kihirdette volna a pályázati eredményt, akkor lenne pénz bérre, járulékokra és tisztességes védőfelszerelésre is. Most sokan lyukas cipőben dolgoznak a sáros erdőben, meleg ruhájuk sincs az embereknek.

Szócsata a nélkülözőkrőlEgyre több család egyre nehezebben éli meg az ünnepeket a Fidesz kormányzása miatt – jelentette ki a karácsony tapasztalatait összegezve Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP elnökségi tagja arról beszélt, hogy Magyarországon ma 4 és fél millió ember a létminimum alatt, másfél millió a szegénységi küszöb alatt él, 500 ezer gyermek pedig éhezik, és számuk napról-napra növekszik. Karácsonykor a háztartások nyolcada nem tudott ajándékot vásárolni és csak 4 százalék költhetett többet az ünnepre, mint tavaly – idézte a Tárki felmérését a szocialista politikus. Felidézte, hogy egy korábbi felmérés szerint 25 éve nem volt annyi szegény ember, mint most. Eközben a kormány cinikusan viselkedik, Balog Zoltán erőforrás miniszter a Hilton szállodába hívott meg szegény gyerekeket, hogy megtudják, mi különbözteti meg őket a gazdagoktól. A Fidesz szerint viszont képmutatás a karácsony féltése és a szegény emberek felemlegetése a szocialistáktól, mert „politikájuk családok százezreit taszította a mélybe”. Hoppál Péter, a párt szóvivője szerint ugyanakkor ma nő a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség és családok százezrei jutnak munkalehetőséghez.

Pásztor Eszter most azt mondta, ha januárban nem tudja meghosszabbítani a „fiúk” január 15-éig szóló szerződését, akkor a családoknak marad a 22 500 forintos segély. Még rosszabbul is járnak, mintha nem akartak volna kitörni a nyomorból, így ugyanis kimaradtak a közmunkaprogramból. Aki nem a szociális szövezkezetben dolgozott, most iskolapadban ül. Az önkormányzat két programot szervezett a közmunkásoknak. Az egyik a kompetenciaképzés, amelyre „lasszóval” fogták az embereket. Öten vannak a faluban, akik csak 4-5 osztályt végeztek, „de intelligens emberek, tudnak írni-olvasni, a szövegértés is megy” nekik.

Ők a képzés végén bizonyítványt kapnak arról, hogy elvégezték az általános iskolát. Mások viszont szakmunkáképzőbe jártak, mégis napocskát rajzolnak, és írni tanulnak. De azt kell mondani, hogy mégis ők jártak jól, mert most melegben ülnek, és a „tanulásért” legalább megkapják a közmunkásbért. A másik képzésen minősített hegesztői végzettséget adnak. Ez nagyon szépen hangzik – mondta Pásztor Eszter, de 6 hónap alatt, alapképzés nélkül ennek semmi értelme, viszont most legalább ők is kapnak 49 ezer forintot. Az mnás kérdés, hogy ki merné majd a gázcsövek hegesztését rájuk bízni – tette fel a kérdést.