2010. őszén egy miskolci férfi

, akinek korábbi munkáltatójával (mint pincér), munkaügyi elszámolási vitája volt megbízott egy miskolci ügyvédet, hogy segítsen neki ennek jogi rendezésében.

 

 Az ügyvéd felhívta a vállalkozót és közölte, hogy ügyfele 1.8 M forintot követel tőle elmaradt munkabér és egyéb vagyoni károk miatt. Amennyiben nem tudnak peren kívül megegyezni, úgy adócsalás és egyéb gazdasági bűncselekmények miatt eljárást kezdeményeznek ellne különböző hatóságoknál.

A vállakozó nem ijedt meg ettől és közölte, hogy áll a munkaügyi per elé.

Volt dolgozója egy alkalommal még sms-t is küldött neki, megerősítve követelését és fenyegetését.

 

Végül a férfi és ügyvédje feljelentést nem tett, de munkaügyi pert kezdeményezett, amelyben azonban csak 500 ezer forintot követeltek a munkáltatótól. Ennek a felét megítélte a munkaügyi bíróság, a többi részben a keresetet elutasította.

 

A Miskolci járásbíróság a férfit és ügyvédjét 2013. április 11 én felmentette az ellenük önbíráskodás bűntette miatt emelt vád alól, bűncselekmény hiányában, bár a cikben leírtakkal egyező tényállást állapított meg.

 

A Miskolci Járási Ügyészség fellebbezett a felmentés miatt és bűnösség megállapítására illetve felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. A Megyei Főügyészség a fellebbezést fenntartotta.

Dr. Csillám Katalin a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese az alábbi tájékoztatást adta a különös esettel kapcsolatban, ami komoly tanaulságokkal szolgálhat a gyakorló ügyvédeknek.

 

 Tájékoztatom, hogy R. Gyula II.r. vádlottal szemben bűnsegédként elkövetett önbíráskodás miatt folyamatban volt büntetőeljárásban az első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2013. április hó 11. napján kihirdetett ítéletében a vádlottakat felmentette az ellenük emelt vád alól. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak terhére, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása céljából.

A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2013. október hó 28. napján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az ítélet valamennyi rendelkezése helyes és törvényes, a bűncselekmény megállapíthatóságához szükséges fenyegetés szubjektív eleme hiányzott, ezért az első fokú ítéletet helyes indokai alapján helybenhagyta.