A nemzeti és
nemzetközi jelentőségű nagyvárosok közé sorolja az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Miskolcot. A 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait megfogalmazó keretdokumentum többek között így fogalmaz: „Kiemelkedő nemzeti jelentőségű nagyváros, nemzetközi kapuszereppel, potenciálisan országos hatáskörű intézményeknek is otthont adhat.”
Az új Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) lényegében Magyarország új fejlesztés-politikai keretdokumentuma. Jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is.
Az egyes ágazatokat, szakpolitikákat irányító minisztériumok, illetve államtitkárságok, valamint a megyei önkormányzatok és Budapest által jelzett megyei, illetve fővárosi fejlesztési igényeket és elképzeléseket figyelembe véve, azokat összehangolva adja meg a célokat.
Igen jelentős vegyipar
Miskolcot nagyvárosként név szerint többször is említi a dokumentum, így például az ipar húzóágazatainak áttekintésekor. Ezek közé tartozik a koncepció szerint a járműipar és az elektronikai ipar, a vegyipar pedig igen jelentős, nagy hozzáadott értéket termelő ágazata a hazai gazdaságnak. „A magas színvonalú képzés és a régi termelési tapasztalatok miatt vegyipari termelésünket tekintve komoly versenyelőnyünk van a többi közép- és kelet-európai országhoz képest. Bár egy sokoldalú, rugalmas ágazatról van szó, sajátos telepítő tényezői és magas technológiai költségei miatt térbeli megjelenése meglehetősen koncentrált, erősen kötődik az egyetemek és kutatóközpontok lokációihoz (Budapest, Debrecen, Veszprém, Miskolc és Szeged domináns szerepet játszik).” – fogalmaz a koncepció, leszögezve: jó alapjaink vannak a vegyipar továbbfejlesztéséhez.
Azt is megállapítják: az autóiparhoz és az elektronikához képest a vegyipar piacai stabilabbak. Jelentős potenciált jelenthet a jövőre nézve a környezetvédelmi technológiák fejlesztése, a gyógyszeripar, a vegyipari gépgyártás és a rozsdamentes acéltermékek gyártása.
Kutatás-fejlesztés, Kassa–Miskolc
A válság leküzdése és a hasonló gazdasági problémákkal szembeni ellenálló-képesség nagyban függ a régiók gazdaságának megújulási képességétől, az innovációs potenciáltól, áll a koncepcióban, ami arra is kitér, hogy törekedni kell az egyközpontúság oldására, a hazai K+F+I szektor területi diverzifikációjára, ezen belül kiemelten a Nyugat-Dunántúl, illetve az Észak-magyarországi régió megerősítésére.
A határ menti együttműködések, illetve a földrajzi célterületek, ezen belül a leghosszabb, a szlovák–magyar határszakasz áttekintésekor úgy fogalmaz a koncepció, hogy a térség rendelkezik több olyan egységes városi területtel (pl. Komárom–Révkomárom, Esztergom–Párkány), amelyek integrált fejlesztése elsősorban a határ menti együttműködés keretében valósítható meg. „Szintén integráltan kezelendőek egyes kiemelt fejlesztési övezetek, különös tekintettel a Miskolc–Kassa régióra, amelynek integrált fejlesztése a határszakasz egész keleti, sok problémával küzdő szakaszára húzóerőként hathat.”
„Kiemelt és támogatott kitörési pontok”
Az OFTK szerint a 2014–2020-as időszak feladata, hogy a városok egy meghatározott csoportja a helyi adottságok és elképzelések figyelembevételével a nemzeti gazdaságpolitika által kijelölt, tematikus fókusszal rendelkező komplex térségi gazdaságfejlesztési programot hajtson végre és ezáltal, a meglévő erős gazdasági funkciók továbbfejlesztésével, mindinkább csomóponti szerepet tölthessen be tágabb térségében, illetve az ország gazdasági térszerkezetében.
Nemzeti szinten is kiemelt és támogatott kitörési pontokra van szükség, amelyek nem az aktuális eszközök (források) alkalmazására irányulnak, hanem kijelölik azokat a fejlődési irányokat, amelyek reális helyzetértékelésre alapozott, egyedi fejlődési lehetőségeket biztosítanak e városok és térségeik számára, fogalmaznak.
A nemzeti és nemzetközi jelentőségű nagyvárosok – Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc – kiemelt, növekedést szétterítő fejlesztésére, országos jelentőségű intézményeik fejlesztésére, nemzetközi kapuszerepük kiteljesítésére különösen szükség van, áll a koncepcióban.
Ezen városok rövid bemutatásánál Miskolcról azt írják, hogy a közösségek, a lehetőségek és az élmények városa kíván lenni, olyan kitörési pontokra támaszkodva, mint a tudás- és high-tech alapú iparágak (anyagtudományok, mechatronika), valamint a kulturális ipar és a turizmus. „Jelenlegi húzóágazatai mindehhez megfelelő alapot képesek nyújtani (logisztika, gépgyártás, vegyipar, gyógyszergyártás, acélipar, autóipar). Elsősorban a Sajó- és a Hernád-völgy térségeit képes integrálni, megerősödésével Kassa felé tud terjeszkedni. Kiemelkedő nemzeti jelentőségű nagyváros, nemzetközi kapuszereppel, potenciálisan országos hatáskörű intézményeknek is otthont adhat” – írják.
A megye fejlesztési irányai
A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése – ez áll az első helyen a megye fejlesztési irányainak listáján. Ugyancsak hangsúlyozzák az információs technológia fejlesztését és a speciális gazdasági övezetek kialakítását.
A foglalkoztatás növelését a meglévő kkv-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzésével gondolják, és fontos irányként jelölik meg a képzetlen munkaerő foglalkoztatását korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz.
A megye fejlesztési irányai között szerepel többek között a minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése; a turisztikai fejlesztés (világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus; a komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden.
Kifejezetten Miskolcra vonatkozó fejlesztési irányként fogalmazódik meg a gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen; valamint Miskolc fejlesztése, különösen a tudásigényes, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítése (infokommunikáció, járműipar, mechatronika), a táji környezeti szempontok figyelembevételével. Kiemelik az elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztését Miskolcon.
Lehetőségek
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a 2014–2020-as fejlesztéspolitikai időszak keretdokumentuma, amely a korábbi Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció funkcióját egyesítve határozza meg a figyelembe veendő célokat és szempontokat.
Az OFTK megvalósításának elsődleges eszközei a pénzügyi források, döntő részben uniós források, kisebb részben a nemzeti költségvetésben biztosított hazai fejlesztési források. A források hazai keretét és felhasználásuk szabályait a Partnerségi Megállapodás, az egyes uniós alapokból finanszírozott fejlesztési területeket az operatív programok fogják rögzíteni.