Egy 2009. március 23-án keltezett táviratban

 April H. Foley akkori budapesti amerikai nagykövet a magyar nanotechnológiáról írt. Kifejtette, hogy az év februárjában és márciusban vizsgálták Magyarországot, számos szakértővel és kormánytisztviselővel konzultálva a témáról. A nagykövet megállapítja, hogy hazánk szilárd szakértelemmel rendelkezik a nanotechnológia területén, azonban hiányolja az egységes, nemzeti stratégiát. Az Egyesült Államok érdeklődését fejezte ki a magyar nanotechnológiai fejlesztések iránt – olvasható a dokumentumban. Foley úgy vélte, hogy Magyarország is profitálhat az amerikai cégekkel való partnerségből, s jelezte, hogy a budapesti nagykövetségen keresztül további tárgyalásokat kezdeményeznek a magyar vezetőkkel. „Amint kiválasztják a fő szektorokat, melyben Amerika érdekelt, felveszik a kapcsolatot az illetékes magyar egyetemekkel, központokkal és vállalatokkal, hogy az amerikai cégek és kormányügynökségek megkezdhessék azok támogatását, majd a későbbiekben a termékek forgalmazását” – írta Foley.

 

 

Mokry Ferencné, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) uniós ügyekért felelős vezetője a táviratban foglaltak szerint kifejtette, hogy a 2007-2013-as kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram egyik fő területeként azonosította Magyarország a nanotechnológitát, azonban nincs kizárólagos támogatottsága. „Az állami támogatottságú Regionális Egyetemi Tudásközpontok foglalkoznak még nanotechnológiás kutatásokkal. Ezen központok együttműködnek a nemzetközi partnerekkel, valamint a magyarországi kis- és középvállalkozásokkal is, hogy felmérjék a találmányok kereskedelmi használatára vonatkozó igényt” – tette hozzá Mokry március 6-ai megszólalásában. A megkérdezett magyar szakértők úgy vélték, egyre nagyobb szerephez jut a nanotechnológia a kutatás-fejlesztés területén, azonban nem elég hatékonyan kezelik a rá fordított összegeket. Ezért egy szakértői bizottság felállítását is javasolták, hogy megállapíthassák, a nanotechnológia mely részét kéne a leginkább támogatni Magyarországon.

Magyarország 1992-ben német példa alapján hozta létre a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványt. Ennek hat szervezete közül az egyik a Nanotechnológiai Intézet. A sürgöny megjegyzi, hogy a 2005-ben alapított miskolci létesítmény akkor lett létrehozva, amikor Mikhail Fradkov akkori orosz kormányfő magyar partnerével, Gyurcsány Ferenccel találkozott. A budapesti látogatás egyik eredményeként kormányközi megállapodást kötött a két ország, mely szerint közösen finanszírozzák az új nanotechnológiai intézet létesítését és fenntartását. Ehhez képest a miskolci intézet csupán tesztelte, és fejlesztette az orosz készítésű NT-MDT pásztázó elektronmikroszkópot, melyet a magyar kormány több más orosz felszereléssel együtt megvásárolt. Az orosz kormány azonban nem járult hozzá az intézet finanszírozásához. Az amerikai nagykövet azt írja tudósok véleményére hivatkozva, hogy a beígért orosz támogatás megérkezésének hiánya azt jelzi: Moszkva részéről a valódi motiváció nem a közös kutatás, hanem az orosz termékek eladása volt.

A Bay Nano igazgatója, Pungor András elmondta, hogy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva a magyarok kevésbé vannak tisztában a nanotechnológiával, ennek ellenére az elért eredményeket az összes, elérhető médiafelületen megpróbálják nyilvánosságra hozni. Démény Enikő, a Közép-Európai Egyetem kutatója már dolgozik egy felmérésen a nanotechnológia megítéléséről, emellett pedig a magyar Fogyasztóvédelmi Hivatal közzétett honlapján egy közvélemény-kutatást, melyet bárki kitölthet.

A táviratból kiderült, hogy hazánkban is számos nanotechnológiát tartalmazó termék kapható már, és az újabb találmányokat is folyamatosan publikálják a médián keresztül. A nanotechnológia, mint tudományág, gyakran megjelenik a magyar sajtóban, azonban közvélemény-kutatás ezzel kapcsolatban egyelőre még nem elérhető. Foley, amerikai nagykövet úgy véli, nincs arra utaló jel, hogy a társadalom ellenezné ezt a fajta technológiát, s a kutatók is úgy vélik, hogy pozitív a fogadtatása.