Kutya Ko Média.
A hivatásos hírközlés (média) olyan szinten működik, mint az ókori csillagászat. Nap, mint nap elmondja hogyan keringenek a közélet vakon pislákoló csillagai, kis bolygói a költségvetés húsos fazeka körül.
Közben azt sem veszik észre, amit az ókoriak már észleltek, hogy amelyik „bolygó” közelebb van a naphoz az gyorsabban forog, (gazdagodik). Tudományuk csak leíró jellegű. Látszólag kérdeznek is néha, alázatos tisztelettel. Csak az alapvető kérdést nem teszik fel önmaguknak sem. Így szól a kérdés Kepler (1609) óta: miért? Miért úgy forognak-keringenek-e kisbolygók, ahogyan keringenek? (A kölcsönös vádaskodás, rágalmazás bűzös ködében?) Az égi mechanikában a tömegvonzás, és a mágneses pólus által kibocsájtott erővonalak a válasz a miértre. A pártmechanikában a vagyontömegvonzás, és az ideológiai pólusok erő (és gyűlölet) vonalai mentén „rendeződnek” az álláspontok. Parasztosan az önzés, és a korrupció lehetősége tölti be a gravitáció szerepét.
Még magyarabbul a Nap helyén az államháztartás fazeka áll, és a vitázókat az „forgatja”, hogy melyikük ragadhatja meg a merőkanalat, és melyik hívének a tányérjába (tenyerébe) tölthet belőle, és mennyi csurran-cseppen a művelet során a „szedőkanalas” kéznek.
A látszólag megmagyarázhatatlan acsarkodás okozója ez az egyetlen miért? Miért a Te kezedben van a merőkanál? Miért annyit merítesz? Miért annak adod? –és nem az én kutyámnak, aki sokkal hűségesebb, sokkal alázatosabban nyalja a gazda kezét, mint a Te kutyád? (Aki kommunista, és csak ugatja a polgári demokráciát!)
Ettől oly szomorú a fazekat megtöltőknek, az (éh) és minimál béren tengődőknek e KUTYA KO-MÉDIA!
göre gábor