Családi házból több is van már az országban,

 amelynek meglepően alacsony a rezsiköltsége – függetlenül a politikai kampányoktól és a hatósági árképzéstől -, de már van olyan társasház is, amiben a lakók havi négyezer forintból megússzák a rezsit.  Elmentünk két ökoházba Budapest „legbelebb” belvárosába. E területen a fenntarthatóság leginkább a hatékony energiafelhasználást jelenti: minőségi építőanyagokat, jó szigetelést, jól záródó ablakokat, továbbá a nap, a szél, a víz, a föld energia felhasználását a lakótérben – definiálta a hvg.hu kérésére Piros Panna enteriőr dizájner az utóbbi években sokszor hallott frázist. „A fenntarthatóság érvényesítése egyrészt az építő felelőssége, például hogy már az építkezés elején figyelmbe vegye a tájolást, másrészt a belsőépítésznek is figyelnie kell arra, hogy a belső dizájnban is jó minőségű, tartós dolgokat használjon vagy mondjuk, újraértelmezzen régi, örökölt bútorokat. És persze ez a szempont általában megdrágítja az építkezést. „. Társas ökoélet Hogy mennyire nagy beruházásra van szükség, azt a Márton ÖkoHázak kivitelezőjétől tudtuk meg. A cég Ferencváros rehabilitációs övezetében építette meg Budapest egyelőre egyetlen öko-társasházát. A 2013-ban átadott, négyemeletes, 36 lakásos épületben a fűtés, a hűtés, és a használati melegvíz-ellátás geotermikus energiával történik. Ehhez 12 darab talajszondára van „csupán” szükség – magyarázta kérdésünkre Mészáros Szilveszter. Ezek 100 méter mélyre lefúrva 12-14 hőfokos talajvizet pumpálnak fel a hőszivattyún, és így – kis rásegítéssel – az egész fal- és padlószerkezetet behálózó csőrendszerben keringő víz télen-nyáron biztosítja a termosztáttal állítható kellemes hőérzetet. Ökoház 9. kerületi a Márton utcában Fotó: Fazekas István A mélygarázsban egy kis 20 négyzetméteres helyiségben elfér az összesen 40 millió forintos rendszert működtető összes berendezés, aminek a zümmögése az alagsorban is alig hallható. Ezzel a geotermikus megoldással egy 50 négyzetméteres lakás havonta mindössze 4000 forintot költ rezsire, legyenek kint mínuszok, vagy hőségriadó. Utóbbi alkalmával például a lakásból elvont hőt hasznosítják a használati melegvíz előállítására. A 40 milliós többletköltség egy lakásra lebontva kicsit több mint egymillió forint, azaz ennyivel többe kerül (a minőségi alapanyagok mellett) egy lakás kivitelezése. A havi 4 ezres rezsi azonban 100-200 ezres megtakarítást jelent évente egy normál lakás fenntartásához képest, azaz 5-6 év alatt bőven megtérül a többletbefektetés. A házban 393-415 ezer Ft/nm áron nagyon gyorsan elkeltek az otthonok, a vevők között sokan az építő miskolci projektjének sikere után döntöttek az ökolakás mellett. Bár a beruházó, a TRX Consulting szóvivője, Terjék Tímea azt is elmondta, hogy korántsem a környezettudatosság az, ami a magyar vevőket egy ökolakás megvásárlásánál motiválja, hanem az alacsony rezsiköltség. De 2008-ban, amikor az első ilyen ház megépítését elhatározták, őket is inkább a válság okozta ingatlanpiaci kényszerpálya vitte rá a kísérletezésre. A teljes geotermikus rendszer elfér mindössze 20 négyzetméteren Fotó: Fazekas István Akkoriban ugyanis Miskolcon a városvezetés csak úgy adott engedélyt a társasház-építésre, ha távfűtést, vagy alternatív, környezetkímélő módszert alkalmaz az építő. Terjék István úgy döntött, belevág az utóbbiba, bár sokan le akarták beszélni róla, méghozzá azzal a furcsa érveléssel, hogy „mivel ilyen nincs még Magyarországon, ezért nem is fog működni”. Hogy működik arra nemcsak a második, budapesti projekt a bizonyíték, hanem hogy van még tovább. Terjék Tímea arról a tervéről is beszélt a hvg.hu-nak, hogy szeretnének majd egy olyan tartályt is beépíteni a következő projekt lakásaiba, ami az úgynevezett szürkevizet átszűri, majd visszavezeti a lakásba. A nem koszos, de ivásra-főzésre alkalmatlan víz így wc-öblítésre, kézmosásra tökéletesen alkalmazható lenne, amivel egy lakás összes vízhasználatának 30 százaléka helyettesíthető, és ennek ára megspórolható lenne. Tejes cikk itt.