A rezsicsökkentés több módon
árt a magyar versenyképességnek: csökkenti az energiahatékonyság kialakítása felé ható ösztönzőket, és az árakat is torzítja – mondta Alvaro Pina. A kisebb energiakereskedők kivonulhatnak a piacról, a helyüket kevésbé hatékony állami szereplők vehetik át. A régiós átlagnál sokkal gyengébb a magyar potenciális növekedés – derült ki az OECD magyar országértékelésének bemutatásán. Magasak a szabályozói terhek és a kiszámíthatatlanság, a kormány pedig ezerfeléképpen torzítja a piacot, ezért nagyon alacsony a beruházási ráta, mondta Alvaro Pina, az OECD Magyarországgal foglalkozó osztályvezetője
A válságadók különösen sokat rontottak az ország befektetői megítélésének. Kiszámíthatatlanná vált a befektetők szemében a szabályozói környezet, a bankok mérlegfőösszegét sújtó adó pedig a hitelezést rontja. Ez utóbbin ugyan javít a jegybank növekedési hitelprogramja, de ennek eredményessége még nem egyértelmű – állítja meg tanulmányában a szervezet.
Az OECD szerint a gyenge növekedés és a gazdaságszerkezeti gondok miatt az alacsony képzettségű munkások járnak a legrosszabbul. Ezért várhatóan növekedni fog az egyenlőtlenség is. A szervezet szerint a következőket kellene tenni:
csökkenteni a bérekre nehezedő adóéket,
az infláció és termelékenységnövekedésének ütemében növelni a minimálbért,
javítani a közmunkában a képzés minőségét.
Magyarországon regionálisan és társadalmi rétegek alapján óriásiak a munkerőpiaci különbségek, és a kormány eddig nem tett sokat azért, hogy változzon. Az OECD javaslata szerint elő kellene mozdítani, hogy csökkenjen az ingatlantulajdon és növekedjen a lakásbérlők aránya, hogy mozgékonyabb legyen a munkaerő.