Ezt dr. Simon Gábor szocialista

országgyűlési képviselőírta vasárnap a Facebookon, Nyócévezzünk! című jegyzet-sorozatában.

 

Íme:

„Az ‘elmútnyócév’ januárjainak utolsó heteit áttekintve a bőség zavarával küzdünk. Annak idején felújíttattuk például a vasgyári rendőrőrsöt, átépíttettük egy iskola tornatermét (ez különösen kedves, mert én kezdeményeztem, lobbiztam ki és avattam), a Herman Ottó Múzeummal folytatódott a jeles középületeink díszkivilágítási programja, felújíttattuk a 2-es jégpályát, s elkezdődött a készenléti rendőrség épületének átépítése is.

A fontos eredmények ellenére az év negyedik hete mégiscsak a magyar kultúráról, a Magyar Kultúra napjáról szól elsősorban. Fontos törekvésünk volt a kulturális alapú városfejlesztés jegyében az intézményeink megerősítése, felújítása, támogatása. Operafesztivál nemzetközi hírű lett, a Kaláka új életre kelt, a Kocsonyafesztivál az ország egyik leglátogatottabb fesztiváljává nőtte ki magát, de új tartalmat nyert a Jameson Filmfesztivál is. De komoly színvonalon, új tematika alapján működött tavasztól őszig a várfesztivál, a dixie-fesztivál, a határon túli színházak fesztiválja.

Szerencsére hosszasan lehetne még sorolni az eredményeket. Elég viszont arra utalni, hogy a kulturális pezsgést látva a gazdaság szereplői is ‘megmozdultak’, és megalapították a Múzsa Díjat. Ez 2007-ben már egyértelmű jelzés volt a számunkra! Akik korábban nevettek, vagy kétkedtek, az eredményeket látva egyre inkább átértékelték magukban a helyzetet és rájöttek, hogy a KULTÚRA VÁROST ÉPÍT!

Ők és a segítők óriási elismerést, a kétkedők pedig csattanós választ kaptak 2008-ban! Ekkor Miskolc hivatalosan is a KULTÚRA MAGYAR VÁROSA lett! Persze ezt mi, lokálpatrióták mindig is tudtuk, de így a külvilág is rácsodálkozott, hogy ez már nem az az iparváros, amire emlékeztek.

Győztünk, és nem is akárhogy! Miskolc nyolc megyeszékhely között diadalmaskodott!

A lassan véget érő Kriza-rezsim ebből semmit sem tanult. Elzavarták hagyományos rendezvényeinket, kiüresítették fesztiváljainkat, leépítették intézményrendszerünket. Nem tisztelték a várost. Arra sem gondoltak, hogy a több évtizedes rendezvénysorozatok mekkora szellemi értékkel bírnak.

Sajnos nem sikerült megérteniük, hogy a kultúra várost épít, nem sikerült megérteniük, hogy a kultúra nem egyenlő a sörfesztivállal!

De a Kultúra Magyar Városa, Miskolc nem hagyja magát! Az a város, amely 1823-ban megépíttette az ország első kőszínházát, nem hagyja magát!

Inkább elzavarja a sámánokat és a sarlatánokat.”