Egy szerencsésen végződő baleset

 nyithat utat az újfajta geotermális rendszerek felé. Régóta kérdéses, hogy lehetséges-e a földmélyi magma óriási hőjét valamilyen módon elektromos energiává alakítani, pár évvel ezelőttig azonban senki nem tudta, mi történik, ha megfúrnak egy olvadt kőzettel teli kamrát.

 

Egy izlandi geotermális projekt (IDDP) keretében azt tervezték a szakértők, hogy 5 kilométeres mélységig terjedő lyukakat fúrnak, hogy a mélyben rejtőző hőt „megcsapolják”. 2009-ben azonban a sziget északkeleti részén az első fúrás alkalmával 2100 méteres mélységben véletlenül megfúrtak egy magmakamrát, amely szokatlanul magasan nyomult be a Föld kérgének felső részébe. Ilyen véletlenre eddig mindössze egyszer került sor, 2007-ben Hawaiion, az izlandi szakértők azonban ezúttal nem követték a korábbi eset során alkalmazott eljárást, vagyis nem töltötték fel betonnal a furatot, hanem megkísérelték kiaknázni a 900−1000 °C-os olvadt kőzetből áradó hőt.

Ahogy Wilfred Elders, a projekt amerikai munkatársa elmagyarázta, a magma megfúrása rendkívül ritka eseménynek számít, ez mindössze a második alkalom, hogy ilyesmi történt. A szakértők nemrégiben publikálták az első eredményeket azzal kapcsolatban, hogyan is működik ez az újfajta geotermális erőmű. A furatot először is acélpanelekkel bélelték ki, és a legaljára, a magmához közel egy perforált lemezt helyeztek el. A magmakamra közelében lévő talajvízkészletek, illetve a bepumpált víz rendkívül forró gőzzé alakul át a hőmérséklet hatására, és a kutatók ezt a felhevített gőzt vezetik a felszínre a kúton keresztül. 

A nagynyomású, felszínre törő gőz hőmérséklete eléri a 450 °C-ot. Ez különösen akkor tűnik jelentősnek, ha tisztában vagyunk vele, hogy az átlagos geotermális erőművek 60−80 °C-os vizet szolgáltatnak. Amérések alapján a gőz felhasználásával 36 MW elektromos energia állítható elő, ami a széntüzelésű erőművek 660 MW-os teljesítménye mellett ugyan eltörpül, de ami a megújuló energiaforrásokat illeti, kiemelkedő eredménynek tekinthető.

Ami még fontosabb, bebizonyosodott, hogy megvalósítható a dolog. „Az IDDP-1 a világ első magmával működtetett geotermális rendszere” – mondja Elders. A furatból kitörő gőzt a rendszer alapos tanulmányozása után a helyi erőműbe akarták vezetni, a szelepek sorozatos meghibásodása miatt azonban erről egyelőre le kellett tenniük a szakértőknek, és a furatot ideiglenesen lezárták. A kutatók minél hamarabb igyekeznek orvosolni a problémát, és az is elképzelhető, hogy még egy helyen lefúrnak az első lyuk közelében.

Izlandon a háztartások 90 százalékát geotermális rendszerek fűtik. A nemzetközi adatok szerint a földmélyi hőből 2010-ben 10 700 MW elektromosságot állítottak elő világszerte. A tipikus geotermális rendszer úgy működik, hogy hideg vizet pumpálnak a 4−5 kilométeres mélységben található, száraz, forró kőzetrétegekbe, az ilyen módon felhevített vizet pedig ismét felszínre emelik. A közvetlenül a magmából táplálkozó geotermális rendszerek ehhez képest sokkal hatékonyabbak lehetnek, ugyanakkor jóval veszélyesebbek is.