Megint bebizonyosodott, hogy mennyire alaptalan mindenféle antiszemita hablatyolás

arról, hogy a zsidók mások lennének, mint a magyarok.

 

 

Hatalmas csalódást okoztak a magyar zsidóság vezetői. Csak ők, mivel számos vidéki és fővárosi zsidó közösség példamutató határozottsággal utasította vissza a kormány pénzét, így tiltakozva a magyarországi zsidóság provokálása és megalázása ellen a holokauszt emlékévben. Történelemhamisító emlékmű építése, idióta történész kinevezése és Schmidt Mária személye ellen. Vasárnapi közgyűlésén a magyar zsidóság majd egyhangúlag foglalt állást amellett, hogy nem vesz részt a Horthy-rendszer bűneinek tisztára mosásában, a magyar történelem meghamisításában, mert az sérti a holokauszt áldozatainak emlékét, bojkottálni fogja az idei holokauszt emlékév állami rendezvényeit. Ehhez képest sikerült a zsidóság vezetőinek név szerint: Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének, Tordai Péternek, a BZSH elnökének és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatónak alig egy nappal később egy gusztustalanul seggnyaló levelet írnia méltóságos Orbán Viktornak, ahogy ők fogalmaznak: az Igen Tisztelt Miniszterelnök Úrnak.

. Meg is köszönik neki, hogy méltóztatott összehívni a múlt héten a Zsidó Közösségi Kerekasztalt, ahová volt olyan kedves és elküldte első számú eunuchját, Lázár Jánost, akinek az igen tisztelt miniszterelnök úr, semmilyen meghatalmazást, mandátumot a tárgyalásra nem adott, egyetlen feladata az volt, hogy hülyét csináljon az ülésre érkezett zsidókból, amit Lázár hibátlanul abszolvált is.

Na már most: a Heisler-Tordai-Zoltai trió eme levéllel semmissé tette a vasárnapi kongresszus határozott állásfoglalását, és az ott meghirdetett embargóról már szót sem ejtve, konstruktív javaslatokkal rukkolt elő, hogy kimentse az igen tisztelt miniszterelnök urat abból a szarból, amibe maga manőverezte saját magát. Hogy milyen célból nyúlt ilyen látványosan a magyar zsidóság vezetése Orbán Viktor hóna alá, azt csak találgatni lehet, de a legkézenfekvőbbnek és az egyetlen logikus indoknak a pénz látszik, a görcsös törekvés, nehogy kárba vesszen a holokauszt évre beígért százmilliós állami támogatás,

Magyarul: még egyszer bebizonyosodott, hogy mennyire alaptalan mindenféle antiszemita hablatyolás arról, hogy a zsidók mások lennének, mint a magyarok. Legalábbis azok a zsidók, akiket a sors magyar földre vetett, mert minden elvakult antiszemita magyar náci jól láthatja, pont olyanok, mint magyar „polgártársaik” na nem a „honfitársaik” Lázár eunuch urunk szavaival élve, aki ily ügyesen érzékeltette a zsidó és nem zsidó magyarok között szerinte meglévő különbséget, hogy az isten fizesse meg érte.

Szóval a zsidó fejeseket, ahogy a magyar ellenzéki vezetőket is, a nyavalya töri, ha meghallják a bojkott szót, a követelést, hogy ne vegyenek részt a 2014-es, nem demokratikus, mert az indulóknak nem azonos feltételeket biztosító parlamenti választáson, ne legitimálják a részvétellel az orbáni rendszert, mint amely még lehetőséget biztosít a szabad választásra. A magyar demokratikus ellenzéknek is a zsíros parlamenti képviselői fizetések, a pártoknak járó állami támogatás, magyarul a pénz lebeg a szeme előtt, pont, mint a magyar zsidóság néven említett vezetőinek.

Ezt a levelet gyáva és beszari emberek írták, akik nem számolnak a magyar zsidóság megvetésével, de azzal sem, hogy elveszítik azok megbecsülését is, akik egyébként nem zsidóként is számítottak rájuk, mégpedig nem csak mint polgártársakra, hanem honfitársra, aki osztozik a magyarság sorsában és részt vesz a harcában, ami ma azt jelenti, hogy kiáll az Orbán-rezsim ellen épülő barikádra, annál is inkább, mivel a nemzeti együttműködés rendszerében nem csak nem kínálnak számára helyet, de szemmel láthatólag egy olyan értékrendet rehabilitálnak, ami végzetes volt a zsidóság számára, hiszen a Horthy-rendszer restaurációját készítik elő, ami nem csak a magyar zsidóságnak elfogadhatatlan, de a magyar nemzet normális és józanul, felelősséggel gondolkodó tömegeit is megdöbbenti és ellenállásra sarkallja.

A magyar zsidóság jelenlegi vezetőinek, midőn tollat ragadnak, hogy esdeklő levelet írjanak a diktátornak, fel kell tenniük a kérdést, hogy kivel akarnak közösséget vállalni ebben az országban, hogyan akarnak magyarok lenni zsidóként, honfitársaink és polgártársaink egyszerre, ha egy olyan rezsimet támogatnak, beszari, megalkuvó magatartásukkal, amely pont elpusztítani készül mindazt, ami a magyar zsidóságnak nem csak mint zsidóknak, de mint a jó érzésű demokrata magyaroknak is drága. A hitvány megalkuvást a levélíróknak hányjuk a szemére, és nem a magyar zsidóságot vádoljuk, mivel az már többször tanúbizonyságát adta őszinte demokratikus elkötelezettségének.

A magyar demokratikus ellenzék is többet jelent, mint amit a nevében fellépő, parlamenti mandátumokért pedálozók választási szövetsége. Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy a zsidóság vezetőinek megalkuvását és árulását a magyar zsidóság nem fogja tétlenül szemlélni. Sokkal kevésbé, mint a 2014-es választás bűvkörében élő magyar demokratikus ellenzék, saját vezetőinek a rövidlátását. Ők ugyan nem írnak esdeklő levelet az igen tisztelt miniszterelnök úrnak, de részvételükkel a választási cirkuszban, – talán szándékuk ellenére – mindent elkövetnek az orbáni rezsim legitimálásáért, mert gyávák egy választási bojkott megszervezéséhez, hogy megemeljék a seggüket és kimenjenek az utcára az emberek közé, hogy a nép vezetésük alatt a kezébe vehesse végre az események irányítását, és ne idegen nagyhatalmakra, nemzetközi szervezetekre várjon egy egész ország, hanem vállalja végre a felelősséget saját magáért, a saját sorsáért. A múltjáért, a jelenéért, a jövőjéért. Teljes cikk.