Birge Bálint szép, nagydarab magyar

ember. A fancsali Új Élet Juhásza volt Vörös pusztán, amíg a Tsz és a kommunizmus be nem csődőlt egészen. Ő most is nyájat terel, (már ami megmaradt a szétszéledt állományból) Bálint bátyó maga is a kiüresedett hodály sarkában húzza meg magát. Saját háza sose volt, a Tsz lakásra meg szemet vetett más. A privatizáció gyökere az Ő lakásáig leereszkedett, Birge Bálint meg a hodályba gyomosodott. No mindegy, Bálint bátyó béketűrő ember. Itt beszélgetünk az esti homályban a hodályban, petróleum lámpa fényinél.

— Bálint bátyó nehéz-e a nyájat vezetni, terelni?

— Nem nehéz a! Buta nép a birka!

— Úgy gondolja?

— Nem gondolom. Évszázados tapasztalat. Minden Ősöm juhász vót. Számadó!

— Az valami magasabb rang?

— Az ám! A múltba számot kellett adni! A sajátjával felelt a rábízott jószágért.

— Kinek kell ma számot adni?

— Számot arrul lehet adni, ami megvan! Amit elloptak, arrul nem szokás számot adni. S ha a gazda lop a legtöbbet, nem tudja a szógát számon kérni!

— Aha. Maga is szokott?

— Mit lopnék fijam? Meg minek? Nem kell a birka a kutyának se!

— És magátul lopnak-e?

— Hajaj! Itt van mindjárt az adó, bérleti-díj, betegbiztosítás, jövedéki adó, felsorolni se bírom. Nem dolgozik az egy se, mind én tartom el, a birka nép!

— Hogyan bír ennyi birkával egyedül?

— Van két szolgám: a Firkász, meg a Pandúr. Vót a csendőr is, de aztat a TSZ nem tűrte!

— Ők kicsodák?

— A puli nép fiai. Ők is buták, de fáradhatatlanul kergetik a birkát, amerre én akarom.

— Velük irányítja a nyájat?

— Úgy ám. Én mondom meg, merre terelődjék a sok birka. Meg megy az magától is a kolomp, meg a legelő után.

— Mi az a kolomp?

— Ami néked a Rádió, meg a TV!

— Vannak-e jó legelők?

— Vótak fijam. Jelzálog mán mindenen van!

— Az mit jelent?

— Övék az első kaszálás! A magyar birkának csak a száraz másodfű jár, meg az adókóró.

— Az milyen?

— Nem tudod?

— Pedig azt rágod Te is ott a városba, vagy akárhol, ahonnan jöttél. De most mán haggyál! Butább vagy a birkánál!

Bálint bátyó a kampósbotért nyúlt, így hát felkaptam a magnómat, és eliszkoltam a hodályból.

Békés Gábor