Az Ab hétfői döntése szerint
akkor lehet megváltoztatni a devizahitel-szerződéseket, ha azok változatlan fenntartása valamelyik fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. „Azt a törvényhozó, a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kell beavatkozni, és a törvényhozónak bizonyítania is kell tudni ezt, ha esetleg az Ab elé kerülne a törvény” – közölte a testület elnöke.
Íme a határozat leglényegesebb pontjai:
– a devizahitel-szerződések, vagy az azokat fenntartó bírói ítéletek önmagukban nem alaptörvényellenesek
– az államnak van lehetősége beavatkozni korábban megkötött szerződésekbe
– de a beavatkozás feltételei szigorúak, és az új alaptörvénnyel sem lettek enyhébbek
– a törvényi megoldásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, nem terhelhet mindent a bankokra
– konkrét ügyekben persze a bíróságoknak figyelemmel kell lenniük az alaptörvény fogyasztóvédelmi cikkére is.