Jó úton jár a magyar gazdaság

, a kormány olyan eredményeket tudott elérni, amelyekre büszke lehet, és amelyek jó alapot adhatnak a folytatásra a következő ciklusban. Többek között ezekről is beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Miskolc Televíziónak adott exkluzív interjújában.

Ahogy arról beszámoltunk, a kamara és a kormányhivatal által szervezett vállalkozói fórumra érkezett Miskolcra hétfőn este Varga Mihály, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő meghívására. A megjelent több mint száz helyi vállalkozó előtt beszélt a gazdaság aktuális témáiról és válaszolt a felmerülő kérdésekre. Ezt követően adott interjút a Miskolc Televíziónak.

– Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy bele lehet nyúlni a devizahiteles szerződésekbe, de a jogegyenlőséget mindig figyelembe kell venni. Ennek is tükrében: mi lehet a jövő a devizahitelek terén?
– Nagyon fontos döntés ez, hiszen Magyarországon több ezer családot érint. Az elmúlt években már komoly lépéseket tettünk, hogy segítsünk ezeknek az embereknek, százötvenezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, a Nemzeti Eszközkezelő segít azokon, akik végképp nem tudják fizetni a hitelüket és fontos megemlíteni az árfolyamgátat is, melynek segítségével eddig 28 milliárd forintos támogatást tudtunk biztosítani. Az Alkotmánybíróság döntése fontos megerősítése annak, hogy alkotmányos alapon hoztuk az eddigi döntéseinket, ha pedig jelentős érdeksérelem, illetve az egyik fél jelentős hátrányba hozása történik, akkor lehetősége van ebbe belenyúlni az államnak. Ha bizalmat kapunk április 6-án, akkor folytatni tudjuk a devizahitelek kivezetését Magyarországról. Bízom benne, hogy a kúria döntése két ügyben – az egyik az egyoldalú hitelmódosítás, a másik pedig az árfolyamrés – megszületik jogegységi döntésként, és akkor a parlament újra tud foglalkozni ezzel a témával.

 Az elmúlt napokban is jelentősen ingadozott az euró árfolyama, van-e ennek bármilyen hatása a gazdaságra?
– Azt kell látni, hogy az ingadozás Magyarországon kívüli okokra vezethető vissza, az egyik az amerikai válság utáni pénzcsapok elzárása, a másik az ukrán helyzet. De én abban bízom, hogy előbb-utóbb a befektetők értékelni fogják, hogy a magyar gazdaság helyzete milyen, a költségvetési hiányt három százalék alatt tartjuk, csökkent az államadósság, a gazdasági növekedésünk a visegrádi országok között a legmagasabb, a külkereskedelmi mérlegünk többletes, ezek az intézkedések, adatok a forintárfolyam erősödését jelenthetnék.

– Felkészült-e a kormány arra, hogy egy esetleg rosszabbra forduló ukrajnai helyzetnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását kezelni tudja?
– Egyelőre nincs különösebb hatással gazdaságunkra a kialakult feszültség. Az exportunknak csak két százaléka megy Ukrajnába és ettől is kevesebb az import, bár ez is nagy összeg – 1,7 millió dollár – de a magyar gazdaság ezt kibírja.

– Milyen intézkedésekre van szükség, hogy az elindult kedvező gazdasági folyamatok fenntarthatóak legyenek, vagy folytatódhassanak a következő években?
– Garancia, ha az a kormány folytatja a munkát, amely eddig ezeket az eredményeket elérte. Nagyon kemény négy év van mögöttünk, sokszor kellett Brüsszellel, Washingtonnal szemben a saját álláspontunkat megvédeni és az eredményeink egyre inkább igazolnak minket. Most már az Európai Bizottság is elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, megfogalmazták, hogy ezek a folyamatok már nem csak az exporton, hanem a belső kereslet erősödésén is múlnak. A belső kereslet növekedése pedig azt jelenti, hogy az elmúlt évek döntései, a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmény bevezetése, vagy éppen a pedagógusbér-emelés hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a magyar családoknak több pénze legyen, ebből pedig vagy megtakarításra vagy fogyasztásra tudjanak költeni.

– A következő uniós időszakban több mint hétezer milliárd forint érkezhet Magyarországra, ennek a hatvan százalékát a vállalkozások fejlesztésére szeretné a kormány fordítani. Hogyan részesülhet ebből régiónk, lesznek-e célzott támogatások?
– Jelentős tartalékokkal rendelkezik az Észak-magyarországi régió, ennek a kihasználása érdekében átalakítottuk az uniós támogatások elosztásának rendszerét, jobban koncentrálunk a gazdaságfejlesztésre, mint korábban. Az előző uniós ciklusban csak a források 16 százaléka ment erre, most hatvan százalékot szeretnénk a vállalkozások fejlesztésére fordítani. Ennek a legfontosabb célja és iránya kell, hogy a több munkahelyet teremtsenek az országban. Ugyan már négymillió fölött van a foglalkoztatottak száma, de a hozzánk hasonló országokban négy és fél, ötmillió ez a szám. Stabil, hosszútávon fenntartható munkahelyekre van szüksége az országnak, a pályázatoknak tehát azon a szűrőn kell majd átmenni, hogy ebből mennyi munkahely, mennyi hozzáadott érték lesz, és, hogy a cég képes lesz-e hosszú távon életben maradni.
Természetesen az a cél, hogy ne szigetek jöjjenek létre a magyar gazdaságon belül, hanem a nagyobb fejlesztések is szervesen illeszkedjenek a gazdaság szövetébe. Ehhez hazai tulajdonú beszállító cégekre van szükség, melyek képesek azt a színvonalat produkálni, amire az olyan nagy cégeknek, mint például a Takata, szükségük van.

– Cél Magyarország újraiparosítása, ebben Miskolcnak milyen szerepe lehet?
– Én annak vagyok a híve, hogy olyan cégek telepedjenek meg, amelyek versenyképesek, világszínvonalat állítanak elő és képesek abban a versenyben részt venni, amit más országokból a világpiacon velük szemben támasztanak. Az a célunk, hogy ezek a multik meghúzzák a magyar gazdaságot, de mellettük fel tudjanak nőni olyan magyar cégek, amelyek képesek beszállítóból első számú termelővé válni.

minap.hu