Roma kultúra, ami színesíti életünket.

 

Van egy olyan művészet és kulturális irányzat, ami jelen van országunk és

társadalmunk életében. Ez az irányzat hordoz magában éneket, zenét, gasztronómiát,

divatot és nem utolsósorban egy olyan eszmét, amit sehol máshol nem figyelhetünk

meg. Ez az eszme a roma testvériség és összefogás eszméje. 1971-ben volt az I. Roma

Világkongresszus, amikor az ENSZ elismerte a határozatot, amiben a részvevők

kinyilvánították, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és közösen lépnek fel

a közéletben. Itt fogadták el a cigányság nemzetközi jelképeit: zászlót, himnuszt, és az

Opre Roma! „Fel cigányok!” jelmondatot.

Április 8-n ünnepeljük, hogy van egy olyan köre a kultúrának, ami említésre méltó.

Indiában és a Balkánon népszokás szerint ilyenkor elsétálnak egy patakhoz, ahol énekelve

és zenélve koszorúkat, virágokat, szirmokat és mécseseket helyeznek a vízre. Nálunk

kiállítással, író-olvasó esttel, egyedi műsorokkal, rendezvényekkel ünneplik. Ki ne

hallott volna Magyarországon a híres cigány pörköltről, vagy a még híresebb 100 tagú

cigányzenekarról? Ott vannak az elismert énekeseink, akik napról napra örvendeztetnek

minket gyönyörű hangjukkal és zeneszámaikkal. A roma folklór hagyomány Indiából indult

és a végigjárt területekről szerzett népektől származik. A régi időkben az emberek tudták,

hogy az igazi jó muzsikát, csak cigányok előadásában lehet hallani. Olyan tehetség lakozik

bennük, amit generációkon keresztül örökölnek és adják tovább. Ez mára valamelyest

csökkent, de a nemrég felújított Zeneakadémián és más neves művészeti épületben ma is telt

házas koncertek vannak és távoli országokba is eljut a hírük.

Meg kell említenünk a divat világát. Talán kevesen tudják, milyen pompás gazdagság

jellemzi a táskákat, ékszereket és ruhakölteményeket, melyeket a roma divatból merítenek

az elismert tervezők, akik külföldön is megállják a helyüket.

Rettentő az az erő, mely a romaságban van. Meg kell tennünk mindent, hogy segítsük

a kultúrájuk virágzását, és a társadalmunkba való beilleszkedésüket. A kultúrák közötti

eltérés évszázadok óta ellentéteket szül a társadalmakban, de reménykedünk, hogy egyszer

eljön az a nap, amikor az ENSZ által megfogalmazott emberi jogok ténylegesen mindenkit

megilletnek majd. Hiszen mindegy, ki milyen származású, vagy milyen vallású, ebben a

kérdésben nincs választás, itt csak együtt és mindenkiért harcolhatunk, hiszen mindenki

ugyanannak született: embernek.

Felelősséget kell vállalnunk egymásért, hogy egy nap elmondhassuk, hogy eljött a

tolerancia és a tisztelet világa! Felelősek vagyunk egy olyan világ létrehozásáért, amit L.

Ron Hubbard, amerikai humanitárius így fogalmaz meg: „Azon a napon, amikor teljesen

megbízhatunk egymásban, béke lesz a Földön.”

Bővebb információt itt olvashatnak:

www.szerkeszto.gportal.hu