Az úgynevezett győzteskompenzációnak köszönheti majd a Fidesz-KDNP, ha
újra meglesz a kétharmados többsége a parlamentben – írja az Így írnánk mi blog, amelynek alkotmányjogász szerzői szerint a kormánypártok által bevezetett új választási rendszernek ez az egyik leginkább vitatható eleme. Emlékeztettek: e jogintézmény alkotmányossága „erősen vitatható; persze kérdés, hogy a Fideszhez lojális új alkotmánybírákkal feltöltött testület hajlandó-e egy ilyen politikai hatásokkal járó kérdésben szembemenni a kormánypártokkal”.
A cikk felidézi, hogy a korábbi rendszerben csak az egyéni választókerületekben vesztes jelöltekre leadott (voltaképpen elveszett) szavazatokat számították be töredékszavazatként úgy, hogy az országos listán végül mandátumot érhettek. Ezzel szemben az új törvény szerint az első és második helyezett egyéni jelöltekre leadott szavazatok különbsége is töredékszavazatnak minősül. Ha tehát egy választókerületben a Fidesz jelöltje 10 ezer, a baloldali jelölt pedig 8 ezer szavazatot kapott, a Fidesz országos listájára is felkerül 1999 töredékszavazat. Mindez azt is jelenti, hogy míg a vasárnapi eredmények nyomán a jelenlegi állás szerint 133 képviselői helyre számíthat a Fidesz-KDNP, addig a győzteseknek járó töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne, tehát távol állnának a kétharmados többségtől.
A jelenlegi feldolgozottsági adatokkal számolva a kormánypártnak mintegy 740 ezer töredékszavazatot hozott a győzteskompenzáció, ez csaknem a harmada annak a 2,2 milliós értéknek, amit a régi szabályokhoz hasonlóan, csak a listás szavazatok és a vesztes töredékszavazatok után kapott volna. A Fidesz-KDNP lényegében ennek az elemnek köszönheti, hogy az országos mandátumokból is a legtöbbet szerezték, enélkül ugyanis a kormánypártnak héttel kevesebb, a kormányváltóknak és a Jobbiknak 3-3, míg az LMP-nek eggyel több mandátum jutott volna. Ezzel pedig a Fidesz valóban jelentősen távol került volna a kétharmadtól.
Az Így írnánk mi blog szerzői szerint ugyanakkor a győztes-kompenzáció alkotmányossági problémáit nem is a kétharmad kérdése adja, az legfeljebb csak igazolhatja az aggályokat. Mint írták: a jogintézmény komolyan felveti a választójog egyenlőségének a sérelmét, hiszen a választók voksai a rendszeren belül nem azonos súllyal rendelkeznek. „A jogalkotónak nem kötelessége az egyéni választókerületben nem hasznosuló szavazatokra kompenzációs mechanizmust kiépíteni a választási rendszeren belül. Ha azonban úgy dönt, hogy kompenzációs elemet is a beépít a választási rendszerbe, akkor ezt alkotmányosan csak akkor teheti meg, ha a szavazatok lehetőség szerinti azonos súlyának követelményét érvényesíti” – fogalmaztak, hozzátéve: a győztes jelöltre leadott szavazatok esetében egyszerűen nincs mit kompenzálni, ez a jogintézmény a győztes jelöltekre leadott szavazatok értékét lényegében „megduplázza”, amivel sérül a választójog egyenlősége.
Ám a kompenzációs rendszernek – mint az Index kiszámolta – nemcsak a győztesek jutalmazása miatt van jelentősége, hanem a billegő körzetek sorsa miatt is. Ha ugyanis a jelenleg még eldöntetlen egyéni választókerületek közül akár csak egy billegő körzet a mostani helyzethez képest átbillen, akkor a vesztes jelölt szavazatai hozzáadódnak a pártja országos listájához, és így az a párt is újabb mandátumhoz juthat. Így, ha például a legkiélezettebb fővárosi 15. választókerület baloldali jelöltjének, Kunhalmi Ágnesnek sikerül is nyerni, akkor is összejöhet a fideszes kétharmad: a kompenzáció miatt ugyanis a Fidesz egy helyet elvehet az országos listán a kormányváltóktól.