Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat

kedden publikálta az egyes tagállamok régióira vonatkozó munkanélküliségi statisztikákat. Magyarországon Budapesten és a Dunántúlon jelentős javulás figyelhető meg, az ország egyes keleti régióiban ugyanakkor az eleve magasabb mutatókhoz képest is romlás látható.

Kedden publikálta az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat az egyes tagállamok régióira vonatkozó 2013-as munkanélküliségi adatait. A statisztikából az látszik, hogy a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező régiók majdnem mind Németországban helyezkednek el – van egy osztrák is –, a legmagasabb mutatókat produkáló régiók pedig mind délen, Spanyolországban, illetve Görögországban találhatóak (és van egy francia tengerentúli megye is).

A 272 régióból 49-ben figyelhető meg az uniós átlag felénél, 5,4 százaléknál alacsonyabb munkanélküliség – ezen régiók Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Romániában, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban találhatóak. Emellett 27 régióban figyelhető meg 21,6 százaléknál nagyobb munkanélküliség, ezek a régiók Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Franciaországban találhatóak (a már említett tengerentúli megye a franciák esetében).

 

A fiatalok, 25 év alattiak munkanélküliségi mutatói is hasonló mintát mutatnak, itt is a német, osztrák, holland régiók muzsikálnak a legjobban, és a spanyol, görög régiók teljesítenek a legrosszabbul. Van olyan spanyol régió, ahol a fiatalok majdnem 73 százalékának nincs munkája.

Magyarországon 2013-ban 2012-höz képest az EU statisztikai hivatal szerint 10,9-ről 10,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Közép-Magyarországon a mutató 9,2 százalékról 8,7 százalékra esett, hasonló csökkenés volt megfigyelhető még Közép-Dunántúlon is (9,8-ról 8,8 százalékra). A Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor 7,4 százalékról 7,8 százalékra nőtt a mutató, Dél-Dunántúlon viszont 12-ről 9,1 százalékra csökkent a ráta.

Bár Alföld és Észak összességét tekintve javulás látható, 13,5-ről 12,9 százalékra csökkent a ráta, ám Dél-, Észak-Alföldön romlás tapasztalható. Előbbi régióban 10,5-ről 11,3 százalékra ugrott a ráta, utóbbiban pedig 13,9-ről 14,4 százalékra emelkedett. Észak-Magyarországon azonban az igen durva 16,6 százalékról 12,9-re csökkent a mutató.

Az ország munkanélküliségi ráta – és gazdasági fejlettség – szempontjából történő kettészakadása nem újkeletű, ám az adatok azt mutatják, hogy a kormány munkaerőpiacot élénkítő programjai – például a közmunka, vagy a munkahelyvédelmi akcióterv (piaci munkahelyek ugyanis mindeközben nem igazán teremtődnek) – egyes régiókban az uniós statisztika szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az ország munkanélküliség szempontjából legjobban, illetve legrosszabbul álló régiója között majdnem kétszeres a különbség, úgy fest, hogy a 11-14 százalékos munkanélküliséget produkáló régiókban más megoldásokkal is kell próbálkozni az állástalanok számának csökkentése érdekében.