Németország elsőként vállalta, hogy

fokozatosan leállítja atomerőműveit, helyette a szél- és napenergiára helyezi a hangsúlyt. Az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány (Csehország) szervezésében Budapesten járt Felix Matthes, a német „energiafordulat” legismertebb szakértője.

Németországban már 2000-ben megszületett az első döntés a nukleáris energia kivonásáról, 2002-ben pedig mindezt jogszabályba is foglalták. 2011-ben az EU Megújuló Energia Direktívájának mentén további döntéseket hoztak. Az Energiewende (energiafordulat) néven ismertté vált német törekvésnek, folyamatnak három sarokpontja van:

2050-re 80-95%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását;
2050-re az energiatermelés 80%-át megújuló energiaforrásból nyerik;
2022-re a teljes nukleáris kapacitást leszerelik.
Az energiafordulat elsöprő lakossági támogatást élvez. Németország villamos energiájának 25%-a jelenleg is megújuló energiaforrásokból származik, és az ország évente legalább 10 milliárd eurót takarít meg a hagyományos energiahordozók importjának csökkenése miatt. A megújuló ipar 40 milliárd eurós forgalmat bonyolít le évente, és 2012-ben 377 000 embert foglalkoztatott.

Németországban, valamint a legtöbb európai országban 70%-kal nőtt a hagyományos energiahordozók ára az elmúlt tíz évben, míg a megújuló energiaköltségek jelentősen csökkentek ebben az időszakban. A szárazföldi szélenergia 20%-kal, a napelem pedig 90%-kal olcsóbb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Napjainkra a teljes energiapiacot jelentősen befolyásolja a megújuló energiaforrások piaca – tudtuk meg Felix Matthestől, az Ökoinstitut kutatási igazgatójától.

A magyar energiapolitikai elképzelések hosszú távú klímapolitikai és gazdaságpolitikai hatásai jelenlegi tudásunk alapján inkább negatívak. Az Energiaklub egyik fontos küldetésének tekinti, hogy a némethez hasonló társadalmi bevonódás és a szakmai diskurzus induljon Magyarországon is, mivel ennek hiányában kevés esély van arra, hogy a politika komolyan vegye ezt a stratégiai szektort – fejtette ki Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója.

Tévhitek a német energiafordulatról:

Sokat hallani itthon is a hagyományos energiatermelésben érdekelt szereplők részéről az alábbi érveket a status quo fenntartása mellett. Ezek azonban a tapasztalatok és a piaci adatok alapján nem állják meg a helyüket.

Az energiaellátás biztonsága a tét… Jelenleg nincs ilyen kihívás sőt, jelentős infrastrukturális fejlesztések zajlanak.
A kieső német nukleáris energiatermelést külföldről importált nukleáris energiával pótolják… Nem lett több a nukleáris energia import, sőt, az energia export soha nem látott csúcsot döntött Németországban.
Nőtt ugyan a megújulókból származó energiatermelés, de a széndioxid kibocsátás nem csökkent…. Az elmúlt két évben ez valóban így volt, de ennek oka elsősorban a növekvő üzemanyagárak és az EU szén-dioxid kibocsátási (EU ETS) piacának válsága volt.
Az energiafordulat növeli az ország orosz energiafüggőségét… Az áramtermelés csak 11%-ot tesz ki a gáz felhasználásból. A jövő gázfogyasztása elsősorban a hő-piacokon zajló folyamatoktól függ.
Az áram ára nagymértékben nő és egyre megfizethetetlenebbé válik… Az energia-intenzív iparágak rekord alacsony energiaárakkal számolhatnak Németországban, ami más európai országok iparához képest növeli a versenyképességet. A háztartások áramköltsége pedig az összes kiadásuk alig 2,5%-át teszi ki.
Mit szól hozzá?