A választások után azonban egyre többen mondják ugyanezt a Fidesz háza tájáról
is. Legutóbb Heim Péter, annak a Századvégnek az elnöke, amely milliárdos megbízásokat köszönhet a Fidesznek, és amely lényegében Orbán személyes, adóforintokból kitömött think tankjének tekinthető.
Heim a Fidesszel szemben nem túl kritikus Heti Válasznak adott interjút, amelyben kijelentette: „A rezsicsökkentéssel már elmentünk a falig: tovább nem lehet folytatni. A hazai lakossági gázárak lejjebb jöttek nemzetközi összevetésben, így az áramárak is. De ha a szolgáltatáson nem marad marzs, akkor ez a működtetés rovására fog menni. Konzervatív közgazdászként nem hiszek abban, hogy bármilyen ágazatot nonprofittá kellene alakítani. A profit minden gazdasági társaság működésében fontos szempont. Ha egy vállalat tisztességes versenyben profitra tesz szert, annak örülni kell, s arra kell ösztönözni, hogy azt beruházásokra fordítsa. A nyereségességet persze korlátozni is lehet, hogy ne alakuljon ki monopolprofit. Ha a kormány a nonprofit energiaszektor mellett dönt, ám legyen. Ettől én még a magánszektor szerepében és erejében hiszek. A nonprofit energiaszektor inkább baloldali gondolkodásmódra vall, ezért nem örülök neki.”
Heim előtt a Fidesz színekben politizáló és polgármesterségig jutó Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Szövetségének nevében adott ki nyilatkozatot. (Ismeretes: a közműcégek közösségi tulajdonba kerüléséért harcoló Orbán nem igazán volt tekintettel a már közösségi tulajdonban lévő, önkormányzati közmű-szolgáltatókra.) A TÖSZ elnöksége szerint: „…a szövetség elnöksége felhívja a figyelmet a további rezsicsökkentés veszélyeire az önkormányzati közszolgáltatások területén. Az egyes közszolgáltató szervezetek a további általános, a tényleges helyzet elemzése nélküli rezsicsökkentést már nem lesznek képesek kigazdálkodni. … a jövőben is kizárólag európai uniós pénzekből lehet majd az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat fedezni. A víz és szennyvíz, a távhő és egyéb közszolgálati vállalatok köztulajdonba vételével, a hatósági árszabályozással, a cégek non-profittá tételével nem marad majd likvid pénz a fejlesztési kiadásokra. … A villamos energia- és gázszolgáltatók korábbi, állami megvásárlásával valamint a hatósági árszabályozással, a több körös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a mostani üzemeltetés piaci ára között, aminek a különbséget valakinek viselnie kell. … A távhőszolgáltatás területén a jelenlegi helyzet konzerválása helyett gyors és célzott beruházásokra lesz szükség. Ebben a szektorban ugyanis a vállalatok zöme még az önkormányzatok tulajdonában áll nonprofit formában, ami viszont állandó állami kompenzációt tesz szükségessé. Ennek nagysága tavaly 52 milliárd forint volt. A későbbi – szintén a rezsicsökkentésből és a hatósági árszabályozásból fakadó – piaci árkülönbségek veszteséget jelentenek majd. Sem beruházásra, sem eszközpótlásra nem marad a helyhatósági cégeknek pénze, így kénytelenek lesznek ezeket a projekteket is uniós támogatásból fedezni vagy a hitelek átvállalás után a felszabadult forrásaikat, kell ide átcsoportosítaniuk.”
A szintén Fidesz-hívő gödöllői polgármester, Gémesi György pedig a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként kijelentette: „a rezsicsökkentés azoknak is jár, akik nem szorulnak rá. Amennyiben a város nem tud csökkenteni az alapdíjból, máshonnan kell átcsoportosítani a működéshez szükséges összeget. Ez településen belüli ellentéthez vezet, hiszen tulajdonosként kötelező biztosítani a távfűtési vállalat működését, azonban ezzel az állampolgároktól kell pénzt elvonni. Gödöllő jelenleg 30 millió forintos mínuszban van. Vitában állunk az energiahivatallal, mivel a szervezet nem ismeri el a távhő előállítással kapcsolatos költségeket. Emellett a kötelező rezsicsökkentés a jól beállított szociális támogatási rendszert is megbolygatja. Bízunk abban, hogy a lépéssel kisebbek lesznek a szociális terhek, így kevesebb támogatást kell kifizetni. … a „fogyasztó fizet” elv is sérül. A rezsicsökkentést az állam, illetve az önkormányzat fizeti. Az önkormányzatok vékony terepen mozogtak a távfűtés kapcsán, igyekeztek a költségeket korrekt formában megosztani a fogyasztók között. Ez a rendszer jól működött, nem volt szerencsés belenyúlni. A szociális támogatáson keresztül kellene segíteni a rászorulókat.”