A parlamenti választási adatokat böngészve

nem irreális, nagyvárosban, konkrétan hogy Miskolcon is áttörést ér el a szélsőjobbos párt. Bár április 6-án az ötpárti (MSZP-E-PM-DK-MLP) támogatással indított Varga László „hozta el” az egyik ottani egyéni körzetet, fideszes és jobbikos vetélytársa szinte csak hajszállal maradt el tőle. A Miskolc nyugati részét és néhány környékbeli települést magában foglaló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. választókerületben Varga 31,4, a kormánypárti Sebestyén László 30,9, míg a jobbikos Pakusza Zoltán 30,6 százalékot szerzett, miután Varga 14 798, Sebestyén 14 560, Pakusza 14 425 szavazatot kapott. Az atv.hu a másik miskolci körzet eredményeit is számításba véve arra jutott, hogy a parlamenti választás adatai teljesen háromesélyes polgármester-választást sejtetnek.
De vajon mi eredményezett ilyen átütő sikert egy nagyvárosban a Jobbiknak? „Egyértelmű, hogy a cigánysággal összefüggésbe hozható problémák” – mondta a Heteknek Szilágyi Sándor gyermekvédelmi szakember. Szilágyi 23 éve járja Borsod megye romatelepeit, így joggal nevezhető a téma szakértőjének.
Száz százalékban
„Mi jelenik meg Borsodban a Jobbik által vitt témák közül? A politikusbűnözés? Nem. A zsidóságot ért vádak? Nem. A rendőrbűnözés? Nem. Hanem? A közbiztonság problémája, más szóval az úgynevezett cigánybűnözés”, mondja Szilágyi, aki maga is elítéli a kifejezés használatát, ám – teszi hozzá – a helyi társadalom vevő rá, ráadásul nem alaptalanul. (Emlékezetes, hogy amikor 2009-ben Draskovits Tibor szocialista igazságügyi miniszter leváltotta Pásztor Albert miskolci rendőrkapitányt, mert Pásztor azt nyilatkozta, hogy az utcai rablások nagy részét romák követik el, a Pásztor melletti szimpátiatüntetésen részt vett a helyi MSZP, de még a helyi SZDSZ is!)
Szilágyi Sándor konkrét dolgokat sorol: a város két börtönének egyike a központhoz közel helyezkedik el. A beszélőre érkező, lecsukott hozzátartozóikkal az utcáról kommunikáló rokonokat mindenki láthatja. „Ők sajnos száz százalékban romák.” Mint ahogy a másik, a fiatalkorúak börtönének vendégei is jelentős arányban azok.
HHH és kamatospénz
Szintén ismert, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők túlnyomó része is roma származású, mint ahogy az is, hogy az integrált oktatás szétverésében nagy szerepe van az úgynevezett HHH (azaz halmozottan hátrányos helyzetű) gyerekeknek, akik – önhibájukon kívül, családi indíttatásukból szinte egyenesen következően – képtelenek beilleszkedni a polgári környezetbe. És akik túlnyomó részben szintén roma származásúak.
„Kamatospénz”, színesfém-kereskedelem, vérfertőzés: Szilágyi újabb kifejezéseket sorol, olyanokat, melyeket a többségi társadalom szintén a romák egy rétegével párosít. A szakember szerint főleg a folyamatosan költözködőkkel, illetve a kolóniákban élőkkel van gond. Úgy véli, Borsodban a cigány társadalom harmada sorolható a problémás halmazba, a Jobbik mégis képes volt a teljes etnikumot bűnbakká tenni.
Lista a központban
Hogy miként? Megvalósították a „Kimondjuk, megoldjuk” pártszlogen első részét. Szilágyi szerint a Jobbik nem volt rest a sebekbe szórni a sót éveken keresztül, vagyis főleg a fenti témákat ütve növelte népszerűségét. Elmondása szerint a jobbikosok több évben is megcsinálták, hogy Miskolc legforgalmasabb részén egy óriási hirdetőtáblára kitették a romák által elkövetett bűncselekmények listáját, amit heteken át olvashattak az érdeklődők. Az is jellemző, hogy a roma önkormányzat hosszú ideig nem lépett fel a jogsértő akció ellen. (A szakember hangsúlyozza: a valóban súlyos helyzet azokat a jellemzően nem tömbökben, nem a Lyukóvölgyben vagy a hírhedt számozott utcákban élő romákat is sújtja, akiknek semmi közük a bűnöző, deviáns életmódhoz.)
A Jobbik kampányt indított egy Miskolcra tervezett „kulturális sátor” megépítése ellen, amelyet egy afféle roma buli centrumként értelmeztek. A sátor végül nem épült meg, ami szintén növelte a Jobbik népszerűségét.
Szilágyi szerint ugyanakkor sem a Fidesz, sem a baloldal nem merte felvállalni a cigánysággal kapcsolatos problémákat, mert mindkét párt tartott a jogvédőktől és az országos médiától. A sokak szerint a romák „megnevelését” is szolgálni hivatott közmunkaprogram pedig nem vált be: a már említett, telepeken élő érintettek ugyanis nem éltek vele.
Felzárkóztatás?
Szilágyi végezetül a már sokszor feltett kérdést ismétli: hová tűnt a roma integráció évtizedére szánt 150-300 milliárd forint? Merthogy eredménye nem nagyon van, abban a legtöbb szakember megegyezik. Felmérések igazolják, hogy minél nagyobb egy település roma lakosságaránya, annál jobban szerepelt az adott választókörzetben a Jobbik, mondta a Heteknek Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója, azonban hiba lenne pusztán ebből következtetéseket levonni.
HETEK