Ukránok tömegei kapnak Magyarországról nyugdíjat, ami
alaphangon évi 10 milliárd forintba kerül. Ehhez csak állandó bejelentett magyar lakcím kell. Egy teljes iparág foglalkozik azzal, hogy külföldiek magyar állampolgárságot kapjanak, még az eskü szövegét is betanítják. Egyre nő a magyar rendszámmal közlekedő határ menti autósok száma, ehhez egy ideiglenes lakcímbejelentés is elég. És egyre több az olyan ukrán, aki magyarországi kamu lakcímmel az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjat kap. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a lakcímnyilvántartó egyaránt hallgat – írja a Figyelő legfrissebb száma.
A Fidesz-kormány a süllyesztőbe tette
Rejtély, hogy az Orbán-kormány miért nem folytatta elődje megkezdett munkáját, hiszen továbbra sem tudni semmit arról a felmondott kormányközi egyezményről, amely alapján külföldi, köztük ukrán állampolgárok Magyarországról kaphatnak nyugdíjat. A szocialista időkből ránk maradt egyezmények közül a Romániával kötöttet annak uniós csatlakozása feltételeként kellett megszüntetni. A Bajnai kormány az Ukrajnával kötött egyezmény felmondását letárgyalta, ám a Fidesz-kormánynál az ügy a süllyesztőbe került.
A jelenségről korábban mi is beszámoltunk. Meg arról is, hogy tavaly januárban az EMMI cáfolta a hírt, hogy importnyugdíjasok csapolnák a magyar tb-kasszát.
Az állampolgársági biznisz is virágzik
A lap értesülései szerint egyébként nemcsak magyar származású, hanem más nemzetiségű ukrán állampolgárok is kérelmezik az állampolgárságot. Ezt a magyar hatóságok képtelenek kiszűrni. Egész iparág telepedett a külhoni magyarok állampolgársági jogának megadásárára, cégek igazolnak magyar nagypapát, felmenőket, s az állampolgári eskü szövegét is betanítják.
Az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően ugyanis az igénylőnek csak alapfokú magyar nyelvismeretet kell produkálnia, elegendők távoli magyar felmenők is, ha valaki büntetlen előéletű.
Milyen méreteket ölt?
A Figyelő megkereste a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, azonban lapzártájukig nem kaptak választ. Kérdezték a központi lakcímnyilvántartót is, hogy hány ukrán állampolgár kérte magyarországi lakcímre történő bejegyzését, de erre sem érkezett reagálás. Annyit lehet tudni, hogy a 2010-es kormányváltás előtt ukrán állampolgároknak évente 7 milliárd forintot fizettek ki nyugdíj címén.
Az Ukrán Állami Nyugdíjalap kárpátaljai főosztályán a Figyelőt úgy tájékoztatták, hogy Magyarországról évente átlagosan több mint 600 megkeresés érkezik a biztosítási idő igazolására vonatkozóan, amit azután figyelembe vesznek az ottani nyugdíj megállapításakor. Azaz körülbelül ennyien kérelmezik Ukrajnából a magyar nyugdíjat. Az ukrán nyugdíjhatóság tavaly év végéig valamivel több, mint 7000 személy számára készítette el az erre vonatkozó dokumentumokat.
A határ innenső felén élők méltánytalannak érzik
A szerződés hatályban tartása felháborodást vált ki az Ukrajnával szomszédos magyar területeken, mert az Orbán-kabinet sokaktól elvette a rokkantnyugdíjat vagy a korhatár előtti nyugdíjat. Márpedig éppen itt, a keleti határszélen nehéz munkát találni. „Azoknak adják a pénzt, akik talán soha egy napot sem dolgoztak Magyarországon. Akik pedig évtizedeket lehúztak, meglehet, soha nem lesz nyugdíjuk” – panaszolják.
A 2000-es években kezdődött átjelentkezési hullám a mai napig tart, aminek az az oka, hogy az ukrajnai átlagnyugdíjnál jóval többet kaphatnak azok, akiknek magyarországi lakcím birtokában tőlünk folyósítják az időskori ellátást. Az érintettek 99 százaléka Kisvárdán vagy Nyíregyházán nyit bankszámlát, s oda utaltatják járandóságukat.
Jól élnek belőle
A magyar nyugdíjjal Ukrajnában nagy lábon lehet élni. Az átlagos nyugdíj ott alig több mint ezer hrivnya. Az időskorúak csupán 10 százaléka kap ennél magasabb összeget. Jelenlegi árfolyamon az ukrán átlagnyugdíj nagyjából 25 ezer forint. Egy magyar átlagnyugdíj 100 ezer forintja így négyszer több ennél. Az viszont tévhit, hogy a honosítással automatikusan járna bármilyen magyarországi szociális vagy egészségügyi ellátás, kedvezmény.
A szavazati jogon kívül és az útlevéligénylésen túl ez önmagában semmit nem ad. A határon túli közösségek részéről ezért is érte kritika a kormányt, amikor Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy nincs A és B típusú állampolgárság. Merthogy a valóságban nagyon is van – jegyzi meg a lap.