Mivel századunk és az előző század is a
nagy hulladéktermelődés kora, ezért a hulladék eltüntetése, tudományosabb nevén „kezelése” igen komoly iparággá nőtte ki magát. Mondhatnánk, hogy a 21. század nagy üzlete, de ez talán túlzás, az egyik nagy üzlete…
A hulladék eltüntetésének egyik legelterjedtebb módja: annak elégetése. Az elégetéshez pedig nagyon magas hőmérsékletre van szükség: az átlagos hulladékégetőkben 800-1200 fokon égetik el a „szemetet”. Nem kis szennyezést küldve ezzel a levegőbe, onnan meg a mi tüdőnkbe. A tüdőnkből az anyagok aztán a vérünkbe szívódnak, ahol egyéntől függően elkezdhetik „áldásos” tevékenységüket. Jobb esetben kisebb betegségeket, vagy allergiát okoznak rosszabb esetben rákot.
De hogy jön ide a hejőcsabai cementgyár újraindítása?
Úgy, hogy a cementgyári kemence olyan magas üzemi hőfokon dolgozik, hogy ott már szinte mindent el lehet égetni. Az 1500-2000 fokos hőség lebontja a gumit, az orvosi hulladékot, a fáradt olajat, vagy amit csak akarunk. Ezek egy részét beleégeti a cementbe, a másik részük a kéményen keresztül távozik. A cementgyárakat egyes zöld szervezetek ezért hulladékégetőknek is tekintik.
A gyár régiúj tulajdonosa, Kálmán úr pedig évtizedek óta működteti nyereségesen a Győri Hulladékégető Kft.-t.
Elmondhatjuk, hogy a cementgyártáshoz nem ért, de a hulladékégetéshez kétségkívül. Innentől már mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mi fog kijönni a kémények füstjén keresztül, ha újraindul a gyár…http://miskolcimergezofust.blog.hu/