A Miskolci Egyetem belső kontrollrendszere
2009 és 2012 között csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem megfelelő kialakítása és működtetése szabálytalanságokat okozott a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely augusztus 14-én hozta nyilvánosságra az intézmény gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentését.
Az ÁSZ július végén jelentette be, hogy „első lépcsőben” nyolc felsőoktatási intézmény 2009 és 2012 közötti gazdálkodását vizsgálta. Akkor a veszprémi központú Pannon Egyetemet és a Szolnoki Főiskolát, legutóbb pedig a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát és a Magyar Képzőművészeti Egyetemet érintő vizsgálat eredményeit hozták nyilvánosságra.
A számvevőszék csütörtökön közölte: a Miskolci Egyetemen a vizsgált időszakban műszaki, gépészmérnöki, informatikai, állam- és jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsésztudományi, egészségügyi, valamint zeneművészeti képzés zajlott. Az intézményben 2009 és 2012 között a hallgatói létszám csaknem 12 százalékkal esett vissza, 2012-ben 12 278 diákot oktattak.
Az ÁSZ jelentése szerint a kiadások összege az ellenőrzött időszakban 57,1 milliárd forint volt, ehhez 28,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapott az intézmény. Az egyetem jelentős beruházásokat és felújításokat hajtott végre, vagyona négy év alatt több mint 50 százalékkal gyarapodott.
Megállapították, az egyetem a vagyonelemek kimutatása során – egyes mérlegtételek bemutatása kivételével – betartotta a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtakat. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az emberi erőforrások miniszterének és az intézmény rektorának fogalmaztak meg javaslatokat, és ezek alapján intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedések végrehajtását pedig utóellenőrzés során értékelhetik.
Utaltak arra, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményt érintő, 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait.