Az állandó online összeköttetés,
a technológia folyamatos evolúciója és a relatíve alacsony beszállási költségek lehetővé teszik, hogy a kezdő garázscégek olyan üzletekbe fogjanak, ami ezidáig csupán a nagyok kiváltsága volt. Az idei Internet Hungary konferencián többek között arról is szó lesz, hogy hogyan lehet akár több százmilliós nemzetközi cég egy magyar startupból.
Magyarországon már 5,5 millió ember netezik, és ebből 1,2 millióan a mobiltelefonjukon keresztül is teszik. A technológiai fejlettség újabb lépcsőfoka hasonlóan gyökerestül változtatja meg életünket, mint az „eredeti” ipari forradalom. Az ennek köszönhetően kialakuló megosztásalapú gazdaság alapkövei a felhőszolgáltatások, a mobilitás, a Big Data, az M2M (gép-gép közötti kommunikáció), a közösség, az OTT (over-the-top) és az automatizáció.
Az október 14-15-ére, Siófokra szervezett Internet Hungary a szép új digitális világ mélyebb összefüggéseit vizsgálja a média, a reklám, a befektetés, a kereskedelem, a HR, a személyes márkaépítés, az állami szabályozás, az üzleti modellek és az egyén szemszögéből.
Dübörög a startup-láz
Az új mechanizmusoknak köszönhetően a semmiből induló garázscégek pillanatok alatt globális szereplőkké válhatnak, egykori óriáscégek nevei pedig egyik napról a másikra merülnek a feledés homályába. Ma lényegesen több kis cég állhat rajtkőhöz a piacra lépés szándékával, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az újgenerációs üzletek újszerű, a korábbiaknál hatékonyabb és/vagy merészebb stratégiával, nagyobb rugalmassággal, rövidebb reakcióidővel és innovatívabb munkatársakkal bírnak, mint a már „meglett” mamutcégek.
Éppen ezért világszerte üzleti angyalok, befektetési bankárok és szerencselovagok ezrei vadásznak az ígéretes startupokra, a következő „nagy dobás”, vagyis a gyors meggazdagodás reményében. Ráadásul a mobil appok, a gamification (játékelemek alkalmazása az élet legkülönbözőbb területein), az újabb és újabb közösségi alkalmazások, illetve a Big Data és az automatizáció korában erre minden esélyük meg is van. A mai kor aranyláza a startup láz.
Az over-the-top modellnek köszönhetően lett nemzetközileg sikeres pl. a Netflix a televíziózás esetében, vagy telekommunikációs területen az év elején 900 millió dollárért eladott Viber, vagy a korábban 8,5 milliárdért megvett Skype. De számos magyar szereplő is jelentős eredményeket ért már el: ilyen a tévés piacon tevékenykedő Fuso, a Miutcánk közösségi oldal, az Oszkár telekocsi-rendszer, vagy az online fizetés terén működő BUXA.
Szalvétára írt ötlettől a 2 millió dolláros üzletig
Az Internet Hungary egy külön szekció keretében vizsgálja a hazai startupok lehetőségeit, melynek keretében számos külföldi és hazai szakember tárgyalja a témával kapcsolatos legégetőbb jogi, finanszírozási kérdéseket és legjobb gyakorlatokat. Szó lesz többek között arról, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy jó ötletből akár több millió dolláros üzlet legyen. A résztvevők továbbá megtudhatják, hogy melyek a startup-ok tipikus jogi buktatói, és hogyan lehet ezeket kivédeni. Az előadások keretében arra a kérdésre is keresik a választ, hogy hogyan lehet Magyarország a régió startup központja. Terítékre kerülnek továbbá a startupok lehetséges finanszírozási formái, illetve hazai cégek esettanulmányain keresztül az is bemutatásra kerül, hogy hogyan érdemes egy magyar startup cégnek külföldi piacokra belépnie.