Most már mindenki úgy látja, hogy nem is voltak
a választáson kemény ellenfeleik, könnyen győztek, és ő személyesen is könnyen nyerte el a polgármesteri címet. Pedig ez nem így volt, nagyon keményen küzdöttek politikai ellenfeleik. Minden mandátumért külön, jelöltenként, körzetenként kellett megküzdeni, mondta Kriza Ákos. A politikai tanulsága ennek az, hogy minden ellenfél egyformán fontos, ha nem is egyformán erős: minden ellenfelet komolyan kell venni.
– A miskolciak erősen kötődnek a városukhoz, foggal körömmel védik, és ragaszkodnak hozzá. Általában is, és minden egyes kis részletéhez is – mondta ezután a polgármester. – Ezért is fel kellett vállalni a konfliktusokat, így volt ez a nyomortelepek felszámolásával és a fészekrakók eltávolításával is. Ezeket erővel nem lehet és nem szabad kezelni, minden ügy mögött szakmailag jól megalapozott döntések állnak, így tudják a választók is támogatni azokat.
Arról is szólt: szükség volt belátásra is. Ha kellett, változtattak. Nem a célt, hanem ahhoz vezető új utat kerestek.
– Képesek voltunk kimászni a saját kátyúinkból, új utakat találni, ennek örülök. A polgármesternek elnézik, ha téved, de minden elmulasztott napot számon kérnek rajta a választói. Ezért minden áldott nap tenni kell a városért – mondta, majd az elején feltett kérdésre válaszolva így zárta szavait: – Volt-e miskolci csoda? Nem volt. Kemény munka volt, amit folytatunk, és máris a 2018-as és 19-es sikeren dolgozunk