Varga Mihály a távközlési szolgáltatókkal egyeztetett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezután közleményt adott ki, igyekezve eloszlatni az internetadóval kapcsolatos félreértéseket. A helyzet azonban az, hogy csak tovább bonyolították a képet: most már abban sem vagyunk biztosak, hogy lesz-e internetadó egyáltalán, a közlemény ugyanis úgy is értelmezhető, hogy csupán Skype-adót vezetnének be.
Annak érdekében, hogy a félreértéseket a Privátbankár ne fokozza, a közlemény bizonyos részeit – szokásunkkal ellentétben – szó szerint fogjuk közölni. Az egyes bekezdésekhez magyarázatot, illetve a bizonytalanság miatt inkább csak kommenteket, találgatásokat fűzünk.
Skype-adó vagy internetadó?
„A távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra” – mondta Varga Mihály a szolgáltatók képviselőivel folytatott egyeztetésen.
Ez az első pont, ahol nem általános internetadóról van szó a közleményben, hanem csupán az internetes telefonszolgáltatásokról, de ettől még lehetne általános internetadó is, a közlemény azonban úgy folytatódik: „A miniszter tisztázta a szolgáltatókkal azt a félreértést, hogy itt egy új adó bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat az adóelkerülési lehetőség megszüntetésére, és nem az internethasználat általános megadóztatása szolgál.”
Ez felvet néhány kérdést
A közlemény ezen pontján egyre inkább úgy tűnik, hogy a Skype-ot, a Vibert és társait akarja a kormány megadóztatni. Ez azonban felvet néhány kérdést: először is az elmúlt két napban, miért nem ezt kommunikálta a kormány? Másodszor, hogyan akarják az adat forgalomból kiválogatni az internetes telefonbeszélgetéseket?
A közleménynek van még egy mondata, amely arra utal, hogy a kormány azért terjesztené ki a távközlési adót, mert az alkalmazások és programok segítségével sokan kikerülik az adófizetést. „Az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk.” Az NGM tehát kiskapuról beszél, ami szintén arra utal, hogy tényleg nem új adóról van szó.
Hogy válogatják szét az adatforgalmat?
Arra a kérdése, hogy hogyan akarják kiválogatni az adatforgalomból a telefonhívásokat, a közlemény tartalmaz egy lehetséges módszert: „felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek” – írják. Így elképzelhető lenne, hogy a szolgáltatók egy körülbelüli adatforgalmat meghatároznak, megbecsülnek, amit a fogyasztók internetes telefonásra fordítanak, és ezután fizetnek adót.
A végső csavar
A fentiek alapján már majdnem elhihetnénk, hogy nem lesz általános internetadó, de akkor az NGM közlemény hozzáteszi, hogy „a miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést , hogy felső korlátot vezessenek be és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.”
Ez a mondat az eddigi elméletet összekuszálja, hiszen itt feltételezhetően megint az általános internetadóról van szó, nem pedig alacsony Skype-forgalomról, vagy nem olyan magas Skype forgalomról, amit a lakosság szintjén 5 gigabyte körül mérnek (a 700 forintos plafon 150 forint/gigabyte-os áron számolva 4,6 giga, amit eltelefonálni nem könnyű egy lakossági fogyasztónak).
Ebből a mondatból úgy tűnik, mintha a kormány sem tudná pontosan, mit akar: internetadót, vagy Skype-adót. Varga Mihály az egyeztetés végén hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség, ezt a Privátbankár úgy értelmezi, hogy hallunk még az internetadóról a következő hetekben.