Egyre több szülő
menekíti ki az uniformizált iskolarendszerből a gyerekét. Ennek egyik módja, hogy valamilyen alternatív iskolát keres a család, de rohamosan nő azon gyerekek száma is, akik egyáltalán nem járnak be az intézményekbe: otthon sajátítják el az előírt tananyagot. Az otthon tanulók után az állam nem fizet egy vasat sem, az ezt az utat választó szülők nagy felelősséget vállalnak, de meggyőződésük, hogy a választékból ez a legjobb a gyereküknek. A magántanulói jogviszonyt a rendszer arra is használja, hogy megszabaduljon a problémás diákoktól.
„Nagyjából négyszer fél órát töltünk tanulással. Hétkor kelünk, fürdés, reggeli, készülődés után a gyerek leül egy fél órára tanulni. Ha végez, kimegy az udvarra a testvéreivel. Ebéd előtt vagy után van a második, sok játék után, délután háromkor a harmadik 30 perces tanóra. Ezután edzésre megy, ha hazajön, vacsora, mesehallgatás, majd jön az utolsó tanulási idő. Aztán befekszik az ágyba és még olvas magának” – meséli egy a főváros környékén élő, 3, 5 és 9 éves gyermekeit jelenleg egyedül nevelő édesanya, hogyan is néz ki harmadikos fiának egy átlagos hétköznapja.
A fiú nem jár iskolába, mindent otthon – magától vagy édesanyja segítségével – tanul meg. Évente kétszer számot ad tudásáról abban az iskolában, amelyikbe hivatalosan beiratkozott, s amely erről az bizonyítványt ad ki. A fiú szívesen, gyorsan és jól tanul, emellett sportol, zenél, programokat ír.
„Tanulni háromféle módon lehet. Önállóan (mi, felnőttek sokszor csináljuk ezt), úgy, hogy valakihez fordulunk (baráthoz, tanárhoz), és úgy, hogy nem akarunk ugyan tanulni, de valaki más azt mondja, hogy ez kötelező. Az utóbbira, a kéretlen tanulásra épül ma az iskolarendszer 99 százaléka. Amint belép a gyerek az iskolába, rögtön elkezdik olyanokra oktatni, amit rögzít ugyan a tanterv, de nem feltétlenül érdekli a gyerekeket. Automatákat akar faragni az iskola belőlük, akik majd fölvirágoztatják a nemzetet. De automaták még soha nem virágoztattak fel egy nemzetet sem” – véli Fóti Péter oktatáskutató. Cikk itt.