A legjobb környezetvédelmi megoldás: a komposztáló kas
Kevesebb hulladék, több környezetkultúra, jó termőföld és saját élelmiszer!
Itt az új, hazai elméből kipattant frappáns kerti találmány, mely komposztáló és veteményes egyben: a komposztáló kas!
A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast.
Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál!
Alkalmazása elsősorban olyan kertekben javallott, ahol kevés a hely, vagy nem jó minőségű – esetleg szennyezett – a föld (lsd. forgalmas út menti kertek, „városi tanyák”).
A belső, 1 méter magas kör maga a komposztáló, a külső 40 centiméter magas kör pedig a veteményes.
A komposztálóból szépen – a gravitáció hatására -, szétáramlanak a tápanyagok, folyamatosan táplálva a külső veteményes részt.
Ha jó alapanyagokat komposztálunk, zöldségeink és fűszernövényeink gyors fejlődéssel és bő terméssel fognak minket megjutalmazni!
A képen látható komposztáló kasban például 15 féle növényt találunk: kétféle paradicsom, karalábé, tárkony, lestyán, medvehagyma, fokhagyma, saláta, eper, szamóca, curry, levendula, zeller, körömvirág, zsálya, bazsalikom.
Kasunk nemcsak biztonságos táplálékforrás, hanem a komposztálással egy csapásra harmadával(!) csökkentettük a kukába kerülő szemét mennyiségét is!
Használjuk igény szerint:
1) A komposztáló kas, mint veteményes
Veteményesként nagyon jó olyan növények számára, amelyek szeretnek csüngeni, és nem jó, ha a termésük a földre ér.
Eper, paradicsom nagyon jól érzi magát benne.
Már meglévő palántákat ültethetünk bele, tetszés szerint.
Ajánljuk továbbá a cukkinit, paprikát, salátát, karalábét, hagyma, fokhagyma, stb. Fűszernövényeket is ültethetünk bele, de mivel ezek kevésbé igénylik a gazdag tápanyag-ellátottságot, érdemes a kas mellé ültetni őket: levendula, zsálya, citromfű, körömvirág, menta…
Ők segítenek majd a kártevőket is távol tartani!
2) A komposztáló kas, mint melegágyás
Tavasszal melegágyként is használhatjuk, ilyenkor néhány hosszú vesszőből formáljunk boltívet, melyet fóliával takarunk.
Ilyen esetben más a külső kör töltése, alulra és a belső körbe friss komposztálandó anyagot, trágyát rakjunk, hogy melegítsen.
Minden magra ajánlott ez a melegágyás, csak figyelni kell az alkalmankénti szellőztetésre és a megfelelő páratartalomra.
TIPP
Ha nagyon tudatosak akarunk lenni, akkor a locsolást esővízzel oldjuk meg, így vizet is spórolunk, illetve növényeink is jobban fognak cseperedni!
Hulladékcsökkentés, komposztálás, kertészkedés, ültetés, csíráztatás – egy helyben!
Ami elbomolhat…
… az természetesen el is bomlik.
De nem mindegy hogy hol…
Ha a kukánkban vagy a lerakón bomlik a szerves anyag, akkor csak a gond van vele.
Ha a kert végében történik meg ez a természetes folyamat értékes tápanyagforrás keletkezik így a következő kerti vagy balkonláda generációnak.
A körforgás nem áll meg, fordítsuk hát a javunkra.
A konyhai hulladékunk 30-40%-a komposztálható, ennyivel kevesebbel tömhetjük a kukánkat és a kukásautót.
A kerti hulladék meg szinte teljes mértékben ide tartozik, bár, mint az látni fogjuk a felsorolásnál, vannak kivéltelek.
Komposztálásról már valószínűleg doktori disszertációk is születtek, és ha mindent tudni akarsz róla, neked is sokat kell olvasnod.
Ha használni, alkalmazni szeretnéd, elég egy-két alapelvet megjegyezned, meg egy-két címet, akitől megkérdezheted, ha kétségeid lennének.
A leggyakoribb kérdés, hogy az adott anyagnak vajon a komposztálóban vagy teljesen máshol van-e helye, de még mielőtt ilyen kérdéseket fogalmazhatnánk, van még egy-két lényeges lépés.
Az elhatározás talán a legfontosabb, nálunk is ez volt.
Előtte már elolvastam kisebb nagyobb kiadványokat a komposztálásról, és bevallom egy darabig az tartott vissza, hogy az derült ki: ezt talán nem is lehet jól csinálni.
Pedig a dolog egyszerű, hagyni kell dolgozni a föld kis élőlényeit, meg a nagyobbakat is (pl. a földigilisztákat).
Persze mindent lehet művészi szinten is művelni, de ez majd a tapasztalatokkal megjön. Szóval el kell kezdeni valahol.
Kell egy hely
Lehetőség szerint a kert végében, árnyékos, félárnyékos.
Mindig a talajra állítsd a kiválasztott komposztedényt, vagy keretet.
A lebontó organizmusok, földigiliszták a földből kerülnek a komposztdombodra.
A komposztáló helyed legyen jól megközelíthető, mert időnként azért van vele dolog. Lehetőleg ne északi legyen az a bizonyos hely. ( Nekünk persze pont északi a kert vége, így kicsit tovább tart az érési folyamat.).
Legyen szellős is, a lebomlás aerob folyamat.
Valamibe pakolni kell
A kereskedelem mindig gyorsan reagál a lakossági igényekre, így már különféle alakú, térfogatú, színű stb. komposztálók között válogathatsz.
Alapvetően fa és műanyag alapanyagúak lehetnek, mindkettőnek vannak előnyei-hátrányai. A műanyag „örök” darab lesz, jól vigyázz hát, hogy a megfelelő desing-t válaszd, mert még az unokáid is azt fogják nézni.
Viszont állítólag gyorsérlelős (hamarább készül el a késztermék).
A mi első komposztálónk maradék lambériából összerakott keret, kb, 5 éves és még „működik”. A fa persze nem annyira tartós, de természetes anyag, bomlik a növényi szervesekkel együtt.
Ja, és arra készülj fel, hogy egy komposztáló nem, vagy csak alig komposztáló. Nálunk 3 keret van, egyben érik a tavalyi, egybe pakolunk és van egy, amelyben a fű szárad, és amit időnként hozzáadunk a most pakolt kupachoz.
Mit tehetünk bele?
Komposztálóba NÖVÉNYI eredetű konyhai és kerti hulladékokat tehetünk.
Ide kerülhetnek a zöldségek és gyümölcsök maradványai, tojáshéj összetörve (lebomlik mindenképpen csak sokáig tart), szobanövények elszáradt részei (persze csak, ha a vízhiány vagy a kor és nem betegség az elszáradás oka), kávézacc, teafilter, növényevő kisállatok, elhasznált alma, a kertből nyesedék, falevelek, lehullott gyümölcs, fű, aprított ágak, gallyak …
Viszont nem kerülhetnek a komposztunkra ételmaradékok, állati eredetű dolgok, étolaj, régi savanyúságok, nagy mennyiségű mag (pl. meggydzsem befőzés után…), húsevő kisállatok alma.
A fű komposztálása nem automatikus, mivel a frissen kaszált fűnek nagyon nagy a nedvességtartalma.
Ha rögtön rátesszük a többi anyagra, befülledhet a komposztunk.
Pedig a komposztálódáshoz levegő kell… Szóval a füvet elő lehet szárítani a kaszálás helyén, aztán részletekben adagolni a dombhoz.
Ha eléggé ügyesek vagyunk és a kerti gyomokat még virágzás előtt elcsípjük, akkor az mehet a komposztra, de ha már felmagzott, akkor nem.
A komposztálódás folyamán elég magas hőmérséklet is lehet, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyommagvak, vagy egy részük, ezt túléli.
Kis mennyiségben a komposztunkra kerülhet papír (elhasznált tojástartó karton, újságpapír, szalvéta), fahamu, pamutszál – lebomlik, ugyanúgy, mint a faforgács, fűrészpor.
Kérdéses sokszor, hogy a nem hazai gyümölcsök (citrusfélék, banán) héja bekerülhet-e a komposztunkba.
Hát ez döntés kérdése, főleg, hogy ezek héját erős vegyszerekkel kezelik, de természetesen növényi eredetűek és lebomlanak…
Vannak aztán más trükkös dolgok is: pl. a dió-, tuja és fenyő maradványait sem javasolják a szakértők a kezdő komposztálóba, ezeket elő kell bomlasztani, majd 1-2 év után a meglévőhöz keverni.
Ha ilyen kérdéssel találkozunk, kérjünk szakértői tanácsot.
Társasházban is?
A komposztálás persze a kertes házban élőknek a legegyszerűbb, de egy kis akarattal és szervezőerővel társasházakban is megoldható.
Erre több példa van már országszerte, egy-két esetet bemutat a Csalán Egyesület honlapján található „Élj zölden társasházban” kisfilm
Ha többen használjuk a komposztálót, fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk, egyezzünk meg, hogy mi kerülhet a komposztálóba és mi nem. Ha van egy felelőse, egy „komposztmester” (aki tudja milyen a jó komposzt, vagy nem fél megkérdezni), az mindenképpen sokat segít.
Az ipar és a kereskedelem akkor is a segítségünkre siet, ha a balkonon szeretnénk komposztálni, már erre a területre is kaphatóak edények.