A világon tavaly becslések szerint 52
gigawattnyi új napenergia-termelő kapacitást telepítettek (a paksi atomerőmű két gigawattos). Az új rendszerek túlnyomó része homokból nyert szilíciumra alapul. A legjobb kereskedelmi forgalomban kapható ilyen típusú napelemek, amelyet az amerikai SunPower Corp. gyárt, a rájuk eső napenergia 24,2 százalékát alakítják át elektromos árammá. A First Solar Inc. az USA legnagyobb napelemgyártója, amely kadmium-telluridra alapozza úgynevezett vékony rétegű napelemeit, 14,2 százalékos hatékonyságot tud felmutatni.
A prevoszkitre alapozott panelekkel azonban már most sikerült megközelíteni a 20 százalékos szintet. Ezzel olyan eredményt mutatnak, amelyre csak egy maroknyi technológia képes – húzza alá Martin Green asztrál egyetemi professzor. A titkuk az, hogy a napsugarakban összekeveredett különböző hullámhosszú fénysugarakból többet is csapdába tudnak ejteni. A szakértő szerint perovszkit-szilícium hibrid panelekkel meg lehetne célozni a 30-40 százalékos hatékonyságot is.
Start két év múlva
Ráadásul az új anyagra alapozott termékeket a nyomtatáshoz hasonlító technológiával lehet gyártani, ami jóval olcsóbb a hagyományos előállításnál. Az említett vékony rétegű technológia szintén ennek köszönheti sikerét. Arra számítunk, hogy a perovszkitpanelek előállítási költsége harmada lehet a szilíciumalapú panelekének – mondja Sang Il Seok, egy másik Ausztráliában dolgozó kutató.
A perovszkitalapú vékony rétegű napelemek gyártására készülő Oxford Photovoltaics reményei szerint már 2017-ben megjelenhet a piacon első termékeivel – derült ki a cég társalapítója, Henry Snaith szavaiból. A varsói Saule Technologies hasonló célt tűzött ki maga elé. Ugyanakkor mindkét vállalatnak meg kell küzdenie azzal, hogy a hagyományos gyártók is folyamatosan mérséklik költségeiket – az elmúlt hét évben kicsit több mint felére esett a napelemek előállításának és telepítésének együttes ára.