Az iskolai tudományos versenyre

beküldött ötlet 60 milliárd forintnyi pénzt takaríthatna meg csak az amerikai kormánynak, de a módszer ugyanúgy bevethető lenne például Magyarországon is. Sőt, otthon is jól jár, ha kipróbálja. Egyszerű: betűtípust kell váltani.

Egy pittsburghi középiskolás diák, Suvir Mirchandani azt tapasztalta, hogy sokkal több beadandó dolgozatot kell elkészítenie középiskolában, mint amennyi ilyen feladata az általánosban volt. A legtöbbekben ilyenkor az elektronikus leadás ötlete fogalmazódik meg, ha spórolásról van szó, de a 14 éves fiú mást talált ki: egyszerűen meg kell változtatni a betűtípust, így váratlanul nagy összeget lehet megtakarítani.

Az általánosan használt, sok intézményben pedig formai követelményként is megkövetelt Times New Roman ugyanis sok festéket/tintát használ. A festék pedig drága: a CNN által idézett adat szerint például míg 30 ml a Chanel No. 5 parfümből kb. 8500 forintba kerül, addig a HP nyomtatóihoz való gyári tintából ugyanennyiért közel 17 ezer forintot kell fizetni.

Ezen a számításon alapulva az amerikai fiú összehasonlított négy betűtípust – a Garamondot, a Times New Romant, a Century Gothicot és a Comic Sanst – néhány véletlenszerűen kiválasztott beadandók szövegén. Különösen az angolban leggyakoribb karakterekre (e, t, a, o és r) fókuszált, az APFill Ink Coverage szoftver segítségével megmérte, hogy melyik betűtípus használata esetén mennyi tintát fogyasztanak nyomtatáskor a beadandóknál. Ezután felnagyította a betűket, külön-külön kinyomtatta, majd kivágta őket, és mérlegen is igazolta a szoftveres mérés eredményét.

Nem mindegy a betűtípus

Az eredmény pedig nem volt más, mint hogy Times New Roman helyett Garamondot használva 24 százalékkal csökkenthető a tintafelhasználás mértéke. (Sőt, egy speciális betűtípussal még jobban.) Számításai szerint ez szövetségi kormányzati szinten 136 millió dolláros, állami kormányzatok szintjén pedig további 234 millió dolláros megtakarítást jelenthet. Ez átszámolva összesen 60,6 milliárd forint évente.

A megtakarítás egyúttal kevesebb tintavásárlást is jelent, ami nyilván kevesebb forgalmiadó-bevétellel jár, de hát ez abszolút eltörpül az ötlet zsenialitása mellett: így lehet nulla forint ráfordítással, mindenféle racionalizálásnak nevezett megszorítás nélkül milliárdokat spóroln