László Szunyog Attila
sírja az Avason?!
Érdekes, őstörténetünkről alkotott képünket alapjaiban megreformáló írást tett közzé Szit Y. A. akadémikus professzor a japán Historical Archeology-nak a népvándorlás kori népek kutatásának témakörében múlt héten megjelent negyedéves kiadványában. A cikk teljes fordítása még nem történt meg, de lényegi megállapításait röviden ismertetem. (eredeti link: http/www./ 倉木崎海底遺跡における海底遺跡記録実験.jap)A professzor évtizedek óta elsősorban a hunok nyugatra vándorlásának történetét kutatja. Ennek során bukkant rá Priszkosz Rétor leírásának 6. századi kínai átiratára a pekingi császári levéltár Hi-szie részlegében. Mint köztudomású, Priszkosz ókori történész tagja volt az Attila hun vezérhez küldött római küldöttségnek, s erről szóló beszámolója fönnmaradt az utókor számára. Kutatók, s lelkes amatőrök is ez alapján próbálták, eddig sikertelenül, azonosítani a hun uralkodó Kárpát-medencei palotájának, s sírjának helyét. Azonban Priszkosz leírásai mind későbbi átiratokban maradtak ránk, ezért is szolgál új ismeretekkel a most megtalált, az eddigieknél teljesebb, de mindenképpen új adatokat is tartalmazó kínai átirat.
Eddig is ismert volt a leírásból, hogy a küldöttek a kevei (Kovin) Duna-átkelés után négynapi járásra 3 folyót léptek át; a Drekónt, a Tigaszt és a Tipheszaszt. Ezeket eddig senkinek sem sikerült egyértelműen beazonosítani, de feltételezték ezeknek négynapi járásra, azaz kb. 160 km-re való elhelyezkedését. A most föllelt szövegből azonban kiderül, hogy háromszor négynapot mentek a követek, a megtett távolság tehát akár 400 km is lehetett. De az érdekesség nem ez. Eddig annyit tudtunk, hogy Attila sátra egy kiemelkedő halmon volt. A mostani szöveg pedig meg is nevezi, sőt egyenesen megszentelt hegynek (nem halomnak) mondja, s nevét is említi; Ophas. Ez így önmagában még elég rejtélyes, eddig ismeretlen elnevezés, de a prof etimológiailag levezeti, hogy ez mai nevén az Avasnak felel meg. Ebből még nem következne egyértelműen, hogy a miskolci Avasról lenne szó, de a leírásban az is szerepel, hogy a kelták egykori szent vasműhely hegyére állíttatott a vezéri sátor, s említ egy Miskolczius nevű főpapot, akit a hunok békében hagytak, hogy a szent helyet kezelje. Ezen nevek fölbukkanásával lehet gyanakodni a mai Miskolcra és az Avasra, s ez esetben a 3 folyó a Tisza, a Hernád és a Sajó lehetne. Ráadásul Miskolc távolsága Rómától pontosan tizedannyi, mint Hongcsuatól, Attila feltételezett ujguriai szülőhelyétől, ami a szimbolikus tényekre sokat adó hunoknak fontos kiválasztási szempont lehetett. Szit Y.A. tovább is megy az azonosításban. A leírások szerint Attilát azon a helyen temették el. A vaskoporsóról szóló legenda könnyen lehetett az egykori kelta vasszentélyre való utalás, s nem véletlen, hogy a hegy mai nevében is fönnmaradt a „vas”, vö. Avas. S ezt a történeti hagyományt, hogy Attila sírja itt állt az Avason, a megtelepedő magyarság is ismerte, hiszen a Váradi Regestrumban említtetik az Avason álló Szt. Mihály kápolna, mint amely a pogány Attila vasemléke fölé állíttatott az egy igaz Úr dicsőségére. Ez a kápolna egészen a XIX. sz. végéig állt az Avason, helyén most a Kilátó épülete áll. Hofer Miklós, a kilátó tervezője is tisztában volt a hely kultikus jellegével, ezért is formáz a kilátó sziluettje egy nagy ‘A’ betűt.