Csányi Sándor – Csányi Sándor érthetetlennek és

igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP bank elnök vezérigazgatója a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strassbourghoz fordulnak, bírálta a takarékszövetkezeti integrációt és azt is, hogy az uniós pénzeket “olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni”.

A bank elnök-vezérigazgatója szerint az alkotmánybírósági elutasítás indoka lehet, hogy a törvény nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a Quaestornál elhelyezett befektetései után. Egyúttal törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítését utólagosan terjesztették ki, és emelték meg annak összegét. Így, “ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat” – mondta Csányi Sándor.

Hangsúlyozta, a most választott megoldás nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül, ráadásul végül a tisztességes banki ügyfelek látják mindennek a kárát, hiszen a bankok vélhetően az ügyfelekre terhelik majd a számukra megugró költségeket.

Csányi Sándor kiemelte: egyelőre nem látni azt a jogszabályt, amely a többletbefizetésnek a bankadóból történő leírását lehetővé teszi, az OTP Banknak a Quaestor-ügy miatt hozzávetőleg 57 milliárd forintot kellene befizetnie az előzetes kalkulációk alapján.

Az elnök-vezérigazgató reméli, hogyha a bankadó-mérséklését bizonyos feltételekkel valósítanák meg, akkor a bázis, a mérési alap nem a 2014. végi banki teljesítmény lenne, hiszen például az OTP a válság idején is folyamatosan növelte kihelyezéseit, üzleti aktivitásait, és így a szerényebben teljesítők pénzintézeteknek kedvezne a bankadó-csökkentés.

“Nem mi alkotjuk a szabályozást, nem mi látjuk el a felügyeletet, ezzel szemben fizetjük a felügyeleti díjat, az OBA- és a Beva-díjat. A szervezetek vezetésében a jegybank van többségben és mi fizetjük a számlát, ezt nem tartom igazságosnak” – mondta Csányi Sándor. Véleménye szerint itt nem érvényesül az a mondás, hogy “aki fizet, az rendeli a muzsikát”.

Csányi Sándor emellett bírálta a takarékszövetkezeti integrációt, ahol úgy oldották meg a szektor reorganizálását, újjászervezését, hogy az erre adott 135 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből működő OBA-ra hárították át, aminek következtében az alap kimerült.

Csányi Sándor szerint megkezdődött az állami reorganizációs támogatás, a vagyon “kilopása”, hiszen a múlt év végén született egy törvény arról, hogy a reorganizációra szánt összegből képződött hozam kiosztható a reorganizáció tagjai között.

Csányi Sándor hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek tulajdonosi átrendeződése az OTP Bankot nem érintette hátrányosan, a bank csak az ellen tiltakozik, ha a piacon a fair verseny szabályai sérülnek.

Az OBA és a Beva összevonása nehézkes, két teljesen különbözően működő szervezetről van szó, ezért nem támogatható az erre irányuló javaslat – mutatott rá az OTP elnök-vezérigazgatója.
Csányi Sándor bejelentette, hogy megtámadják a devizahiteles törvényt Strassbourgban, “a beadvány jelenleg készül.”

Csányi Sándor egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a bank a korábbi veszteséget ott kezeli, ahol komoly a veszteség: Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket, például hitelkártyát nem kínál a jövőben az OTP az orosz piacon – fűzte hozzá.

Csányi Sándor kiemelte: Ukrajnában a reorganizáció után idén nyereséges lehet az OTP, Kelet-Ukrajnában, ha a helyzet normalizálódik, a van mód a céltartalékok felszabadítására.
A Krímre ez nem igaz – fűzte hozzá Bencsik László vezérigazgató-helyettes. Úgy vélte: egy formális ukrán államcsőd sem okozna komoly további veszteséget az OTP-nek, sőt akár fenntarthatóbbá tenné a gazdaságot, ami kedvezőbb lehet a bankoknak, amelyek ott működnek.

“Nem tartom túl jó döntésnek azt, hogy az uniós pénzeket olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni” – utalt Lázár Jánosra Csányi Sándor egy másik kérdés kapcsán, aki szerint a Miniszterelnökség helyett a fejlesztési minisztériumban jobb helye lenne az uniós-források elosztásának.

Elmondta: az elszámolás és a forintosítás után is fizetőképtelen adósok helyzetét a magáncsőd és az eszközkezelő feladatainak kibővítése kezelhetné. Ha ezek a szabályokat megalkotják, utána kell megnézni, hogy szükség van-e új megoldásra – mondta Csányi Sándor.

Az OTP elnök-vezérigazgatója úgy vélte: a hitelek lejárati összegének összehangolása támogatható, és erre a jelzálogkötvények megfelelőek lehetnek.

Egy Tarsoly Csaba MLSZ-beli tevékenységére vonatkozó kérdésre elmondta: “Az MLSZ-ben 2010-ben azzal a feltétellel vállaltam tisztséget, hogy megváltoztatom a korábbi választási rendszert, így 6 személyt jelölhettem én, 1 tagot a profi klubbok és 1 tagot az amatőr csapatok. Tarsoly Csabát a profi klubok jelölték. Sok mindent el lehet mondani róla, de az tény, hogy a futbalért nagy aktivitást fejtett ki – a klubról nem akarok nyilatkozni, arra nem láttam rá.”

Csányi Sándor hozzáfűzte: ami a Quaestort illeti, folyamatosan körüllengte az a hír, hogy valami nincs rendben a cégcsoporttal.